Az elm√ļlt hetek t√∂rt√©n√©sei brut√°lis kegyetlens√©ggel mutattak r√°: a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok int√©zm√©nyi v√°ls√°g jeleit mutatj√°k, az √ļjabb √©s √ļjabb botr√°nyok pedig egy√©rtelmŇĪv√© teszik, hogy m√©lyrehat√≥ v√°ltoz√°sokra van sz√ľks√©g. Ahogy az alapprobl√©m√°t nem lehet meg√©rteni a magyar t√°rsadalom √©vtizedes gondjainak ismerete n√©lk√ľl, √ļgy a k√©rd√©s megold√°sa is t√ļlmutat √∂nmag√°n: ha a rendszerv√°lt√°st k√∂vetŇĎen felnŇĎtt gener√°ci√≥ is csak egy korrupt, igazs√°gtalan √©s antidemokratikus k√©pviseleti rendszert tud mŇĪk√∂dtetni, akkor ne legyen t√ļl sok ill√ļzi√≥nk a k√∂vetkezŇĎ √©vtizedeink k√∂z√©let√©vel kapcsolatban. A helyzet azonban nem rem√©nytelen, a megold√°st a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok radik√°lis √°talak√≠t√°sa jelenti, m√©ghozz√° Willy Brandt h√≠res jelszava ment√©n: Mehr Demokratie wagen! Merj√ľnk t√∂bb demokr√°ci√°t!

I. A hallgatói önkormányzatok válságának okai

A v√°ltoz√°sok helyes ir√°ny√°nak megtal√°l√°shoz elengedhetetlen a probl√©m√°k felt√°r√°sa. Fel kell tenn√ľnk a k√©rd√©st: mi az oka annak, hogy a h√∂k r√∂vid√≠t√©s ma a legt√∂bb hallgat√≥ sz√°m√°ra egyet jelent a helyi kiskir√°lyokkal, az alkalmatlan, rosszabb esetben korrupt vezetŇĎkkel?

1. K√∂z√ľgyek ir√°nti √©rdektelens√©g

Az elsŇĎ helyre a t√°rsadalmunkra √°ltal√°nosan jellemzŇĎ k√∂z√ľgyek ir√°nti √©rdektelens√©g k√≠v√°nkozik. Az elm√ļlt rendszer levegŇĎje a rendszerv√°lt√°s ut√°n huszon√∂t √©vvel olyannyira nem szellŇĎz√∂tt ki, hogy annak a gener√°ci√≥nak a mentalit√°s√°ban, reflexeiben is tov√°bb√©l, amely k√∂zvetlen√ľl m√°r nem is √©rintkezett vele. Az √°tlag hallgat√≥t nem √©rdeklik az egyetemi k√∂z√ľgyek, ha k√∂zvetlen√ľl nem tapasztal probl√©m√°kat (teh√°t ha elŇĎrehalad egyetemi tanulm√°nyaiban, az oktat√°s sz√≠nvonala viszont m√°r nem foglalkoztatja), a legkev√©sb√© sem t√∂rŇĎdik a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzattal. Tekint√©lytisztelŇĎ, ez√©rt ha m√©gis konfliktusa keletkezik egy tansz√©kkel, vagy egy oktat√≥val, akkor is jobban b√≠zik az egyetemi vezetŇĎk kegy√©ben, mintsem, hogy a h√∂k√∂n kereszt√ľl √©rv√©nyes√≠tse az √©rdekeit. Nem akarja mag√°t bele√°rtani a hallgat√≥i k√∂z√ľgyekbe, mivel a kev√©sre becs√ľli azokat, akik r√©szt v√°llalnak ebben.

2. A hök mint a politikai szocializációs minták továbbörökítésnek terepe

Ha megvizsg√°ljuk a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzati botr√°nyokat, a m√©lyben pontosan ugyanazokat a probl√©m√°kat l√°tjuk, mint amelyekkel a nagypolitik√°ban is tal√°lkozhatunk. A h√∂k egy olyan szocializ√°ci√≥s terep, ahol a j√∂vŇĎ vezetŇĎi megtanulhatj√°k a legfontosabb politikai magatart√°smint√°kat. Ezzel √∂nmag√°ban nem is lenne semmi gond, ne legy√ľnk naivak, fontos dolog, hogy egy t√°rsadalom vezetŇĎi tapasztaltak √©s bizonyos √©rtelemben ill√ļzi√≥kt√≥l mentesek legyenek. Csakhogy, amint azt a botr√°nyok is mutatj√°k, itt nem egy demokratikus √©r√©si folyamatnak vagyunk szemtan√ļi, hiszen a H√ĖK, a hallgat√≥k, az egyetem √©s az √°llam viszonyrendszere sajnos minden fontosabb t√°rsadalmi probl√©m√°t mag√°ban hordoz, amely a t√°gabb √©rtelemben vett politikai rendszer√ľnket is k√≠nozza. Az elm√ļlt k√©t √©s f√©l √©vtizedben a k√∂z√©let belterjess√©ge, a verseny √©s a nyilv√°noss√°g hi√°nya hat√°rozta meg a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok mŇĪk√∂d√©s√©t. Ez tette lehetŇĎv√©, hogy a h√∂k√∂s vezetŇĎk nem a v√°laszt√≥iknak pr√≥b√°ltak megfelelni, hanem legink√°bb a saj√°t √©rdekeiket tartott√°k szem elŇĎtt. V√©gtelen√ľl szomor√ļ belegondolni, hogy vajon milyen mint√°kat √©rv√©nyes√≠tenek majd azok, akik ebben a rendszerben szocializ√°l√≥dtak.

Advertisement

3. Az egyetemi szféra sajátosságaiból adódó problémák

A hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok speci√°lis k√∂zegben l√©teznek: az egyetemek mŇĪk√∂d√©se √©s a felsŇĎoktat√°s jogi szab√°lyoz√°sa sz√°mos olyan probl√©m√°t hord mag√°ban, amelyek szint√©n hozz√°j√°rultak a v√°ls√°g kialakul√°s√°hoz. A legt√∂bb magyar egyetem hierarchikus √©s b√ľrokratikus fel√©p√≠t√©sŇĪ. Az egyetemi vezetŇĎk kiv√°laszt√°sa √©s szocializ√°ci√≥ja is azoknak kedvez, akik elfogadj√°k ezeket az elveket. A legt√∂bben k√∂z√ľl√ľk tekint√©lyelvŇĪ vezet√©si st√≠lushoz szoktak, amelyben a hallgat√≥ nem partner. Az egyetem ir√°ny√≠t√°s√°ba, a reformokba nem vonj√°k be a hallgat√≥kat, √≠gy ezekben a k√©rd√©sekben a h√∂knek sem osztanak lapot. Ez pedig nagy h√°tr√°ny egy olyan hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatnak, amelyik azt tenn√©, ami a dolga. Az elsz√°ntabb h√∂k√∂s vezetŇĎk is hamar r√°j√∂nnek, hogy ebben a k√∂rnyezetben szinte lehetetlen komolyabb, az oktat√°s sz√≠nvonal√°t emelŇĎ, vagy a hallgat√≥k √©let√©t megk√∂nny√≠tŇĎ reformokat √°tvinni, √©s az √©rdekk√©pviseleti harcok helyett sokkal jobban meg√©ri a d√∂nt√©shoz√≥kkal j√≥ban lenni, √≠gy az energi√°ikat fŇĎk√©nt az √ľgyesked√©sre √©s politikai ellenfeleik legyŇĎz√©s√©re ford√≠tj√°k.

A jogszab√°lyi k√∂rnyezet pedig ahelyett, hogy oldan√° ezeket a struktur√°lis probl√©m√°kat, semmit nem seg√≠t a helyzeten. A hallgat√≥k √ļgy √©rzik, hogy nincs k√∂z√ľk a saj√°t √∂nkorm√°nyzataikhoz. Az int√©zm√©nyi auton√≥mia √ľres elve miatt a jogszab√°lyok nem t√°masztanak semmilyen k√∂vetelm√©nyt a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok szervezeti szab√°lyai el√©, emiatt pedig a h√∂k√∂k alapszab√°lyai egy elitista, fel√ľlrŇĎl vez√©relt rendszert hoztak l√©tre, amelyben a hallgat√≥knak csak √©vente egyszer jut szerep. A h√∂k√∂k finansz√≠roz√°sa is √ļgy lett kialak√≠tva, hogy a hallgat√≥knak k√∂zvetlen√ľl v√©letlen√ľl se lehessen semmi belesz√≥l√°sa abba, hogy az ŇĎ nev√ľkben hogyan k√∂ltik el a p√©nzeket.

Advertisement

Az említett problémák miatt a hallgatói önkormányzatok alkalmatlanok voltak érdemi érdekképviseleti szerep betöltésére.

H√ĖOK-k√∂zgyŇĪl√©s ‚Äď 2014. (hook.hu)

II. Mit tegy√ľnk?

A h√∂kkel kapcsolatos probl√©m√°k legnagyobb r√©sze olyan jellegŇĪ, amelyet nem lehet egy csap√°sra megoldani, legt√∂bbj√ľk vel√ľnk fog maradni √©veken, sŇĎt ak√°r √©vtizedeken kereszt√ľl. Amit tehet√ľnk: a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok szab√°lyoz√°s√°nak reformja sor√°n egy olyan rendszert kell ki√©p√≠ten√ľnk, amely ellens√ļlyozza a t√°rsadalmi √©s struktur√°lis probl√©m√°kat. Olyan kreat√≠v megold√°sokra kell t√∂rekedn√ľnk, amelyek a nyilv√°noss√°g, a verseny, az elsz√°moltathat√≥s√°g √©s a hallgat√≥i r√©szv√©tel ir√°ny√°ba mozd√≠tj√°k el a rendszert.

Advertisement

√ögy gondolom, hogy a sok kis c√©lt egy elvnek kell al√°rendelni: a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatoknak olyan helly√© kell v√°lniuk, ahol lehetŇĎs√©g van a demokratikus j√°t√©kszab√°lyok mŇĪk√∂d√©s√©nek megtapasztal√°s√°ra. Minden egy√©b megk√∂zel√≠t√©s (hat√©konys√°g, egyetemir√°ny√≠t√°si, k√∂lts√©gvet√©si szempontok) m√°sodlagos ahhoz k√©pest, hogy milyen mint√°kat tanulnak azok az egyetemist√°k, akik k√©pzetts√©g√ľk folyt√°n az orsz√°g ir√°ny√≠t√°s√°ban legnagyobb es√©llyel vesznek majd r√©szt.

III. Mit ne tegy√ľnk?

A k√∂zhangulat √©s az eddigi jelek a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzati jogk√∂r√∂k megnyirb√°l√°sa √©s a hallgat√≥i √©rdekk√©pviselet h√°tt√©rbe szor√≠t√°sa fel√© mutatnak. A k√∂vetkezŇĎkben arr√≥l szeretn√©m meggyŇĎzni az olvas√≥t, hogy a helyes ir√°ny √©ppen az ellenkezŇĎje: meg kell erŇĎs√≠teni a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatokat, t√°mogatni kell a hallgat√≥i k√∂z√©letet, √©s √©rdekeltt√© kell tenni a hallgat√≥kat abban, hogy min√©l t√∂bben v√°llaljanak benne akt√≠v szerepet.

Advertisement

Egy olyan m√ļlt√ļ orsz√°gban, mint a mi√©nk, valahol term√©szetes, hogy a t√°rsadalmi, politikai aktivit√°s nehezebben indul be, sokkal nagyobb a gyanakv√°s √©s a negat√≠v elŇĎ√≠t√©letek b√°rmilyen hatalommal, vezet√©ssel szemben. EttŇĎl ez m√©g √≥ri√°si probl√©ma, mivel a legjobb szab√°lyok is √ľresek maradnak, ha nem a v√°laszt√≥k akt√≠v felhatalmaz√°s√°n alapulnak. √Čppen ez√©rt nem j√≥ ir√°ny a felsŇĎoktat√°si t√∂rv√©ny (Nftv.) √ļj szab√°lya, amely huszon√∂t sz√°zal√©k alatti v√°laszt√°si r√©szv√©tel eset√©n nem engedi, hogy a h√∂k gyakorolja a jogait. A probl√©ma vil√°gos: nem j√≥, ha ilyen kevesen √©rdeklŇĎdnek a hallgat√≥i k√©pviselet ir√°nt. Erre azonban el√©g szŇĪkl√°t√≥k√∂rŇĪ, √©s alkotm√°nyosan is megk√©rdŇĎjelezhetŇĎ az a v√°lasz, hogy egy ilyen √∂nkorm√°nyzat ne is akarjon belesz√≥lni az egyetem ir√°ny√≠t√°s√°ba. Ahogy egy helyi √∂nkorm√°nyzatn√°l, vagy √ļjabban a parlamenti v√°laszt√°sokn√°l sem relev√°ns, hogy h√°nyan v√°lasztott√°k meg a k√©pviselŇĎket, √ļgy itt sem szabadna ez alapj√°n korl√°tozni a jogokat. A jogalkot√≥ szerint teh√°t arra a probl√©m√°ra, hogy kevesek mennek el v√°lasztani, mert nem tartj√°k fontosnak r√©szv√©telt, az a j√≥ v√°lasz, hogy akkor m√©g a lehetŇĎs√©g√©t is elvessz√ľk annak, hogy j√∂vŇĎre t√∂bben gondolj√°k az ellenkezŇĎj√©t.

A k√∂z√∂nynek term√©szetesen van alapja, hiszen van mi√©rt k√°rhoztatni a gyakran val√≥ban korl√°tolt, karrierista h√∂k√∂s√∂ket, de ha a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok v√°ls√°g√°t akarjuk megoldani, akkor ennek nincs sok √©rtelme. Be kell l√°tnunk, hogy mi magunk vagyunk a h√∂k; √©s mindaz a katasztr√≥fa, ami ma ezen a t√©ren elŇĎtt√ľnk tornyosul, nem m√°s, mint a hazai k√∂z√©let k√∂vetkezŇĎ √©vtizedei.

Van n√©h√°ny ter√ľlet, ahol val√≥ban korl√°tozni kell a h√∂k√∂ket: az ellenŇĎrizetlen√ľl elk√∂lt√∂tt p√©nzek, a g√≥lyat√°borok kontroll n√©lk√ľli megszervez√©se nem alapelemei egy √∂nkorm√°nyzatis√°gon alapul√≥ int√©zm√©nynek. B√°rmennyire is megfelelne azonban a hallgat√≥i √©rdekk√©pviselet erŇĎteljes korl√°toz√°sa a jelenlegi k√∂zhangulatnak, ez hossz√ļ t√°von sokkal komolyabb probl√©m√°kat okozna, mint amilyeneket ma orvosolni akar.

Advertisement

IV. Megold√°si javaslatok

A korl√°toz√°sok helyett pozit√≠v √∂szt√∂nzŇĎkkel kellene tenni az√©rt, hogy a hallgat√≥knak val√≥ban fontos legyen a h√∂k, a j√∂vŇĎbeni reformoknak ez√©rt ebbe az ir√°nyba kell mutatniuk.

1. Tiszta v√°laszt√°sok

A v√°laszt√°sok tisztas√°ga minden szervezet √©let√©ben kardin√°lis jelentŇĎs√©gŇĪ k√©rd√©s. Az elm√ļlt √©vek botr√°nyosan mŇĪk√∂dŇĎ hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzataiban mindenhol tal√°lkozunk a v√°laszt√°si manipul√°ci√≥ k√ľl√∂nb√∂zŇĎ form√°ival, amelyek a szŇĪk k√∂rben hirdetett, lehetetlen idŇĎpontokban tartott szavaz√°sokt√≥l a konkr√©t csal√°sokig terjedtek.

Advertisement

Az elsŇĎ √©s legfontosabb l√©p√©s az elektronikus szavaz√°s k√∂telezŇĎ bevezet√©se lenne. A technikai megold√°s adott, ha egy hallgat√≥ d√∂nthet ilyen form√°ban p√©ld√°ul a hallgat√≥i jogviszonya passziv√°l√°s√°r√≥l, akkor egy szavaz√°s lebonyol√≠t√°sa sem lehet megoldhatatlan feladat. Ezzel a l√©p√©ssel egy sor olyan probl√©m√°t megoldan√°nk, amelyekkel ma m√©g d√∂ntŇĎen lehet befoly√°solni egy szavaz√°s kimenetel√©t. A v√°laszt√°sok tisztas√°g√°t egy oktat√≥kb√≥l √©s k√ľlsŇĎs√∂kbŇĎl √°ll√≥ v√°laszt√°si bizotts√°g fel√ľgyelete al√° kell helyezni, amely a jogvit√°k eld√∂nt√©s√©nek elsŇĎ f√≥ruma lenne.

Fontos volna m√©g a passz√≠v v√°laszt√≥jog korl√°toz√°sa, vagyis, hogy egy tiszts√©get egy szem√©ly 2 √©vn√©l tov√°bb ne t√∂lthessen be. Aki eln√∂k volt 2 √©vig, az a tov√°bbiakban semmilyen tiszts√©get se t√∂lthessen be, ahogy az se, aki a k√©pz√©si idej√©n t√ļli f√©l√©veiben j√°r. Ez a l√©p√©s seg√≠thet megakad√°lyozni a meg√©lhet√©si h√∂k√∂s√∂k jelens√©g√©nek kialakul√°s√°t.

Advertisement

Hök-választás az eltén. (elteonline.hu)

2. Közvetlen demokrácia

Ahogy erre kor√°bban utaltam, a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok reformj√°nak legfontosabb c√©lja a hallgat√≥i r√©szv√©tel √©s aktivit√°s n√∂vel√©se, ez√©rt a k√∂zvetlen demokr√°cia eszk√∂zrendszer√©t a lehetŇĎ legnagyobb m√©rt√©kben ig√©nybe kell venni. A n√©pszavaz√°sok mint√°j√°ra be kell vezetni, √©s sz√©les k√∂rben lehetŇĎv√© kell tenni a hallgat√≥i szavaz√°sokat, a v√°laszt√°sok elektronikus lebonyol√≠t√°s√°nak mint√°j√°ra pedig k√ľl√∂n fel√ľletet kell kialak√≠tani sz√°m√°ra. Amennyiben meghat√°rozott idŇĎ alatt (p√©ld√°ul egy h√©t) megfelelŇĎ sz√°m√ļ (p√©ld√°ul a kar, egyetem 10-20%-a) elektronikus szavazat √©rkezik egy √©rv√©nyes (a h√∂k kompetenci√°j√°ba tartoz√≥, megfelelŇĎen megfogalmazott) k√©rd√©selvet√©sre, k√∂telezŇĎen szavaz√°st kelljen r√≥la tartani. A szavaz√°snak idŇĎkorl√°tot (p√©ld√°ul 2 nap) √©s √©rv√©nyess√©gi k√ľsz√∂b√∂t (p√©ld√°ul, ha a hallgat√≥k 50%-a szavazott) is meg lehet √°llap√≠tani.

Advertisement

EbbŇĎl term√©szetesen rengeteg vita sz√°rmazna, bizony√°ra hozn√°nak egy sor demag√≥g d√∂nt√©st a hallgat√≥k, humoriz√°l√≥ fiatalok pedig minden bizonnyal megpr√≥b√°ln√°k kij√°tszani az int√©zm√©nyt. A komolytalan, √©rv√©nytelen, zavaros k√©rd√©sfelvet√©sek kiszŇĪr√©se pedig tagadhatatlanul sok munk√°t jelentene. De gondoljunk csak bele: mennyi lenne a t√°rsadalmi k√∂lts√©ge √©s mennyi a haszna egy ilyen j√°t√©knak? Az elektronikus szavaz√°s gyakorlatilag minim√°lis r√°ford√≠t√°st jelentene, √©s az √∂sszes t√∂bbi k√∂lts√©g is elhanyagolhat√≥ ahhoz k√©pest, hogy az √≠gy szerzett tapasztalatok r√©v√©n hossz√ļ t√°von egy √©rettebb t√°rsadalom van a m√©rleg m√°sik serpenyŇĎj√©ben.

Mivel egy orsz√°ggal vagy egy helyi √∂nkorm√°nyzattal szemben egy h√∂k eset√©ben nem kell k√ľl√∂n√∂sebben a korm√°nyozhatatlans√°gt√≥l tartani (egyed√ľl tal√°n a szoci√°lis t√°mogat√°sok kioszt√°s√°nak cs√ļsz√°sa jelenthet probl√©m√°t, ez azonban egy olyan feladat, amelyet v√©lem√©nyem szerint nem szerencs√©s a h√∂k kez√©ben hagyni), ez√©rt ak√°r olyan eszk√∂z√∂k bevezet√©se sem lenne √∂rd√∂gtŇĎl val√≥, mint a parlament√°ris demokr√°ci√°kban meghaladottnak tekintett k√©pviselŇĎ-visszah√≠v√°s, vagy ak√°r a h√∂k-eln√∂k visszah√≠v√°sa sem. Ha a hallgat√≥i el√©gedetlens√©g olyan magasra csap, hogy egy relat√≠ve r√∂vid idŇĎ (p√©ld√°ul 3 nap) alatt az √©rintett v√°laszt√≥k t√∂bb mint fele a k√©pviselŇĎ vagy a h√∂k-eln√∂k visszah√≠v√°sa mellett szavaz, akkor engedj√ľnk teret a n√©p akarat√°nak. Szinte b√°rmilyen szervezet eset√©ben ellenezn√©k egy ilyen l√©p√©st, eset√ľnkben azonban megfontoln√°m a bevezet√©s√©t, mivel a gyakorlat azt mutatja, hogy a korm√°nyozhatatlans√°gn√°l j√≥val nagyobb vesz√©ly, hogy a h√∂k√∂s√∂k elszakadnak a v√°laszt√≥ikt√≥l.

3. Nyilv√°noss√°g

A hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok demokratiz√°l√°s√°nak egyik alapvetŇĎ l√©p√©se a teljes nyilv√°noss√°g megteremt√©se. Minden kiad√°st, vezetŇĎi fizet√©st, egyszeri jutalmat r√∂vid hat√°ridŇĎn bel√ľl nyilv√°noss√°gra kell hozni. Ezt szigor√ļan kellene ellenŇĎrizni √©s szankcion√°lni: ak√°r teljes felf√ľggeszt√©ssel s√ļjtani azt a h√∂k-vezet√©st, amely a figyelmeztet√©sek ellen√©re nem teljes√≠ti e k√∂telezetts√©g√©t.

Advertisement

A nyilv√°noss√°g szint√©n kardin√°lis jelentŇĎs√©gŇĪ k√©rd√©se, hogy a h√∂k hivatalos m√©diuma (legyen az √ļjs√°g, honlap, vagy b√°rmi m√°s) meghat√°rozott ar√°ny√ļ helyet biztos√≠tson az ellenz√©ki k√©pviselŇĎk √°ll√°spontj√°nak. FŇĎk√©nt v√°laszt√°s idej√©n k√ľl√∂n√∂sen fontos, hogy minden jel√∂lt megfelelŇĎ megsz√≥lal√°si lehetŇĎs√©ghez jusson. Ebben a tekintetben elŇĎnyben kellene r√©szes√≠teni az √ļjonnan indul√≥kat, mivel a posztot bet√∂ltŇĎknek √∂sszehasonl√≠thatatlanul t√∂bb lehetŇĎs√©g√ľk volt megismertetni magukat a v√°laszt√≥kkal, mint a k√≠v√ľlrŇĎl versenybe sz√°ll√≥knak. Aki l√°tott m√°r helyi √∂nkorm√°nyzati lapot, az tudja, hogy nem kis jelentŇĎs√©gŇĪ probl√©m√°r√≥l van sz√≥, pedig nem lenne lehetetlen a fenti krit√©riumokat jogi norm√°kk√° alak√≠tani, amelyek megs√©rt√©se komoly szankci√≥kat, sz√©lsŇĎs√©ges esetben ak√°r a v√°laszt√°sok megism√©tl√©s√©t is maga ut√°n vonhatn√°.

4. Vil√°gos felelŇĎss√©gi viszonyok

Mivel egy egyetemen mind a hallgat√≥k, mind a h√∂k√∂s√∂k folyamatosan cser√©lŇĎdnek, ez√©rt az elsz√°moltathat√≥s√°g miatt √≥ri√°si szerepe van a tiszta felelŇĎss√©gi viszonyoknak. L√°tnunk kell, hogy a h√∂kben egy szem√©ly, a h√∂k-eln√∂k kez√©ben √∂sszpontosul gyakorlatilag minden hatalom, aki ir√°ny√≠tja a szervezet mŇĪk√∂d√©s√©t. Ezzel √∂nmag√°ban nincs is baj, ilyen m√©retŇĪ szervezetekn√©l ez nem is lehet m√°shogy. Nagyon fontos lenne azonban, hogy ŇĎt ne a k√ľld√∂ttgyŇĪl√©si alkuk alapj√°n v√°lassz√°k meg, √©s ne fordulhasson elŇĎ, hogy olyan lesz az eln√∂k, akit a hallgat√≥k alig ismertek kor√°bban.

Advertisement

Ahol az eln√∂kre nem lehet k√∂zvetlen√ľl szavazni, ott a hallgat√≥k megv√°lasztj√°k a k√©pviselŇĎiket, a tov√°bbi folyamatokba azonban nincs lehetŇĎs√©g√ľk belesz√≥lni. Az egyes k√©pviselŇĎk pedig a megv√°laszt√°suk ut√°n a saj√°t √©rdekeik, √©s nem a v√°laszt√≥ik akarata szerint szavaznak a tiszts√©gviselŇĎkre. Sokkal tiszt√°bb viszonyokat eredm√©nyez az, amikor egy eln√∂kjel√∂lt, egy csapattal √©s egy programmal elindul a v√°laszt√°son, hiszen √≠gy egy √©v m√ļlva van mit sz√°mon k√©rni rajta. Ez persze felvetne n√©h√°ny probl√©m√°t, fŇĎk√©nt a h√∂k eln√∂k √©s a k√ľld√∂ttgyŇĪl√©s viszony√°t illetŇĎen, ezt azonban nem lenne lehetetlen orvosolni, mivel a h√∂k k√ľld√∂ttgyŇĪl√©s√©nek nincs olyan sz√©les szab√°lyoz√≥ szerepe, mint egy parlamentnek, ez√©rt nem is sz√ľks√©ges olyan erŇĎs jogk√∂r√∂ket adni neki. FŇĎ szerep√©nek az eln√∂ks√©g ellenŇĎrz√©s√©re kell szor√≠tkoznia, valamint arra, hogy f√≥rumot teremtsen a legfŇĎbb probl√©m√°k felvet√©s√©re. A k√ľld√∂ttgyŇĪl√©s sem m√©ret√©n√©l sem adotts√°gain√°l fogva nem alkalmas probl√©m√°k kezel√©s√©re. (√Črdemes megn√©zni, √°tlagban h√°ny √ľl√©st tart egy kar h√∂k k√ľld√∂ttgyŇĪl√©se, √©s h√°ny hat√°rozatot hoz.)

A k√∂zvetlen√ľl megv√°lasztott eln√∂knek meg kell adni a lehetŇĎs√©get, hogy maga v√°logassa meg a csapat√°t, √©s ŇĎket b√°rmikor le is cser√©lhesse. A k√ľld√∂ttgyŇĪl√©s csak 2/3-dal (konstrukt√≠v bizalmatlans√°gi ind√≠tv√°nnyal) v√°lthassa le az eln√∂k√∂t, √©s ezzel az eln√∂ks√©get; √≠gy megakad√°lyozhat√≥, hogy a k√∂zvetlen√ľl megv√°lasztott eln√∂knek √°lland√≥an puccst√≥l kelljen tartania, ugyanakkor egy komoly bizalomveszt√©s eset√©n m√©giscsak elt√°vol√≠that√≥ legyen.

A hallgat√≥khoz k√∂zvetlen√ľl nem kapcsol√≥d√≥ egyetemi hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok √©s a H√ĖOK eset√©ben ez k√ľl√∂n√∂sen fontos lenne, mert hallgat√≥ legyen a talp√°n, aki meg tudja mondani, hogy ha nem tetszik neki a regn√°l√≥ eh√∂k √©s h√∂ok eln√∂k, akkor a legk√∂zelebbi v√°laszt√°son hov√° h√ļzza az ikszet. √ćgy lehetetlen valakit ellenŇĎrizni, √©s ez meg is l√°tszik a hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok legfelsŇĎbb vezetŇĎinek hozz√°√°ll√°s√°n.

Advertisement

A r√©szv√©teli k√∂lts√©gvet√©s plak√°tja ‚Äď Chicago, USA (transitized.com)

5. Részvételi költségvetés

A h√∂k ir√°nti √©rdektelens√©g egyik legfŇĎbb forr√°sa az, hogy a hallgat√≥k azt √©rzik, hogy nem d√∂nthetnek √©rdemi k√©rd√©sekben. Ha ŇĎszint√©n belegondolunk, ez sok esetben val√≥ban √≠gy is van. Ha megn√©zz√ľk, hogy mennyi p√©nzzel gazd√°lkodnak a h√∂k√∂k, akkor azonban felmer√ľl, hogy ennek vajon a j√∂vŇĎben is √≠gy kell-e lennie? Egy kari h√∂k √©vente t√∂bb milli√≥ forint f√∂l√∂tt diszpon√°l (ez nem tartalmazza a szoci√°lis √©s tanulm√°nyi √∂szt√∂nd√≠jakat, ez csup√°n a mŇĪk√∂d√©s√©re ford√≠that√≥ √∂sszeg). Mi√©rt ne sz√≥lhatn√°nak bele a hallgat√≥k ennek az elk√∂lt√©s√©be?

Advertisement

A r√©szv√©teli k√∂lts√©gvet√©s int√©zm√©nye, az √©vtizedes tapasztalatok alapj√°n kialakult m√≥dszertana remek lehetŇĎs√©get k√≠n√°l erre. Aki naiv b√°zisdemokrata √°br√°ndnak gondolja ezt a felvet√©st, annak aj√°nlom figyelm√©be, hogy t√∂bbmilli√≥s metropoliszok (p√©ld√°ul Chicago, New York, Berlin) haszn√°lj√°k √©vek √≥ta a k√∂zvetlen demokr√°cia e leg√ļjabb v√≠vm√°ny√°t, m√©ghozz√° komoly sikerrel!

Advertisement

Hogy nézne ki ez az egyetemeken?

A h√∂k k√∂lts√©gvet√©s√©nek meghat√°rozott (p√©ld√°ul 20-30) sz√°zal√©k√°t elk√ľl√∂n√≠ten√©k. Ezut√°n b√°rki elŇĎ√°llhat egy projekt√∂tlettel. Az √∂tleteket k√ľl√∂nb√∂zŇĎ hallgat√≥i f√≥rumokon lehetne csiszolni, az √∂tletgazd√°k itt szerezhetn√©nek csatlakoz√≥kat a terv√ľkh√∂z. A h√∂k tiszts√©gviselŇĎi koordin√°ln√°k a folyamatot, inform√°ci√≥kat √©s minden egy√©b sz√ľks√©ges seg√≠ts√©get megadva a r√©sztvevŇĎknek. A meghat√°rozott felt√©teleknek (p√©ld√°ul 50 t√°mogat√≥) megfelelŇĎ projektekrŇĎl pedig hallgat√≥i szavaz√°s d√∂ntene. A szavaz√°son minden √©vben a legjobb √∂tletek nyern√©nek, a projektekn√©l ez√©rt meghat√°rozn√°k a maxim√°lisan p√°ly√°zhat√≥ √∂sszeget, a v√©gsŇĎ nyertesek sz√°ma ehhez igazodna. A projektekre el nem k√∂lt√∂tt p√©nzek sors√°r√≥l ism√©t a h√∂k d√∂nthetne.

√Čvi 1-2 milli√≥ forintb√≥l komoly dolgokat lehetne l√©trehozni, amelyeket r√°ad√°sul a maguk√©nak √©rezn√©k a hallgat√≥k, hiszen az ŇĎ √∂tlet√ľkbŇĎl, az ŇĎ szervezŇĎmunk√°juk √°ltal siker√ľlt el√©rni ŇĎket. A hallgat√≥k v√©gre azt √©rezhetn√©k, hogy van szavuk, hogy van √©rtelme odafigyelni√ľk a h√∂kre. Az √∂tletek elŇĎtt √°ll√≥ korl√°tok megismer√©s√©vel a pedig jobban belel√°tn√°nak a h√∂k munk√°j√°ba, k√∂nnyebben v√°llaln√°nak tiszts√©get, a h√∂k pedig megny√≠lna a k√ľlsŇĎ impulzusok elŇĎtt, √©s nem egy √∂nmag√°ba fordul√≥ szervezet lenne, mint ma.

Advertisement

Term√©szetesen nem minden projektet siker√ľl j√≥l, gyakran elŇĎfordul, hogy semmi sem lesz az √∂tletekbŇĎl. Ebben az esetben vissza kellene fizetni az elnyert √∂sszegeket. A mai magyar felsŇĎoktat√°sban olyan b√°nt√≥an kev√©s helyen kap szerepet a teljes√≠tm√©nyelv, hogy minden m√≥dot meg kell ragadnunk az √©rv√©nyes√≠t√©s√©re. Ez√©rt √°llami szinten fel kellene √°ll√≠tani t√∂bb f√ľggetlen k√ľlsŇĎs√∂kbŇĎl √°ll√≥ bizotts√°got, amely felm√©rn√©, hogy mely projekteket siker√ľlt megval√≥s√≠tani. A k√∂vetkezŇĎ √©vben a r√©szv√©teli k√∂lts√©gvet√©s sz√°m√°ra rendelkez√©sre √°ll√≥ kereteket m√°r a t√©nylegesen megval√≥sult projektek sz√°m√°t figyelembe v√©ve osztan√°k el az egyes karok k√∂z√∂tt. Aki akt√≠v, √©s akinek fontos a r√©szv√©tel, az kapjon m√©g, annak a k√°r√°ra, aki nem k√≠v√°nt √©lni a lehetŇĎs√©ggel.

Mindez p√©nzbe, rengeteg figyelembe √©s energi√°ba ker√ľlne, illetve az is tagadhatatlan, hogy probl√©m√°k is egy√ľtt j√°rn√°nak a bevezet√©s√©vel. De be kellene l√°tnunk, hogy ha meg akarjuk teremteni √©rtelmis√©gi sir√°nkoz√°saink √°lland√≥ t√°rgy√°t, a felelŇĎs, demokr√°ci√°√©rt tenni hajland√≥ polg√°rs√°got, akkor ez√©rt √°ldozatokat kell hoznunk, mert nem fog mag√°t√≥l megsz√ľletni. Hol m√°shol kezden√©nk el, ha nem az egyetemeinken?

6. A h√∂k√∂s tiszts√©gviselŇĎk javadalmaz√°sa ‚Äď pr√©miumrendszer

ElsŇĎ l√©p√©sben le kell sz√°molnunk azzal a demag√≥g mentalit√°ssal, amely a h√∂k√∂s√∂k juttat√°sain fanyalog. El kell k√ľl√∂n√≠teni a lop√°st √©s az arc√°tlan m√©rt√©kŇĪ fizet√©seket a korrekt javadalmaz√°st√≥l. Mint minden hasonl√≥ k√©rd√©sben, √ļgy itt is a kontraszelekci√≥ legjobb eszk√∂ze az alacsonyan tartott fizet√©s. M√©gis mi√©rt v√©gezne √©rdekk√©pviseleti tev√©kenys√©get egy hallgat√≥, ha ugyanannyi munk√°√©rt k√©tszer akkora fizet√©st is kaphat a mag√°nszf√©r√°ban? Val√≥ban felh√°bor√≠t√≥, hogy t√∂bbet keres egy-k√©t h√∂k-eln√∂k egy tan√°rseg√©di fizet√©sn√©l, de sz√°momra ebben ink√°bb a tan√°rseg√©di fizet√©s a megd√∂bbentŇĎbb, nem n√©h√°ny elsz√°llt vezetŇĎ pof√°tlans√°ga. Az ut√≥bbira mindenhol van p√©lda, az elŇĎbbi viszont rendszerszintŇĪ probl√©ma.

Advertisement

A h√∂k√∂s fizet√©sekkel a legnagyobb probl√©ma az, hogy a hallgat√≥knak a legt√∂bbsz√∂r fogalmuk sincs, hogy melyik tiszts√©gviselŇĎ mennyit dolgozott, ez√©rt sokszor t√ļlz√≥nak tartj√°k a kifizet√©seket. A probl√©m√°ra megold√°st jelenthetne, ha a tiszts√©gviselŇĎk az √∂szt√∂nd√≠juk egy r√©sz√©t (mondjuk 30%-√°t), pr√©miumk√©nt ut√≥lag, a mand√°tumuk lej√°rtakor kapn√°k meg ‚Äď a hallgat√≥k szavazatait√≥l f√ľggŇĎen. A v√°laszt√°sokkal egy idŇĎben a hallgat√≥knak elektronikus √ļton arr√≥l is lehetŇĎs√©g√ľk lenne szavazni, hogy melyik tiszts√©gviselŇĎ munk√°j√°val mennyire voltak el√©gedettek. Ha p√©ld√°ul egy 1-10-es sk√°l√°n √°tlagban 5-√∂s oszt√°lyzatot kapna egy tanulm√°nyi aleln√∂k, akkor a pr√©miuma 50%-√°t kapn√° meg. √ćgy megfordulna a probl√©ma, √©s minden aleln√∂knek √©rdeke lenne, hogy min√©l t√∂bb hallgat√≥ ismerje meg a munk√°j√°t √©s az √°ltala el√©rt eredm√©nyeket.

A hallgat√≥i √∂nkorm√°nyzatok v√°ls√°ga egyben a gener√°ci√≥nk v√°ls√°ga is. Ha nem szeretn√©nk, hogy k√∂z√©let√ľnk k√∂vetkezŇĎ huszon√∂t √©v√©t is a korrupci√≥, az alkalmatlan vezetŇĎk √©s a k√∂z√ľgyek ir√°nti √©rdektelens√©g hat√°rozza meg, akkor nincs m√°s v√°laszt√°sunk: demokratiz√°lnunk kell a hallgat√≥i √©rdekk√©pviseleteket.

Advertisement

Az √≠r√°s eredetileg az Ars Boni jogi foly√≥iratban jelent meg, a szerzŇĎ N√©meth M√°rton, volt H√ĖK-√∂s k√©pviselŇĎ.