Tavaly augusztusban nagy m√©diavisszhangot kapott az az elŇĎsz√∂r n√°lunk megjelent t√©ny, hogy Bazs√°n√© Dr. Szab√≥ Marianne, a Vid√©kfejleszt√©si Miniszt√©rium tisztviselŇĎje plagiz√°lt anyaggal jelentkezett az igazgat√≥i p√°ly√°zatra a budapesti K√∂lcsey Ferenc Gimn√°ziumban. √ögy tŇĪnik, hogy a tavalyi botr√°ny nem vette el Bazs√°n√© kedv√©t a p√°ly√°z√°st√≥l. Id√©n ugyanis a XVIII. ker√ľleti V√∂r√∂smarty Mih√°ly √Čnek-zenei Nyelvi √Āltal√°nos Iskola √©s Gimn√°zium vezet√©s√©t p√°ly√°zta meg. P√°lyamunk√°ja r√©szben √©rthetetlen mondatokat tartalmaz, r√©szben pedig pl√°giumra √©p√ľl, mint a tavalyi anyag.

√Črthetetlen mondatok

A harmincoldalas p√°ly√°zat rengeteg √©rhetetlen mondatot, bekezd√©st tartalmaz. EzekbŇĎl szemezget√ľnk itt:

Ebben a feladattk√∂r√∂mben a szakmai tananyagok koordin√°l√°sa, kapasolattart√°s a pedag√≥gus koll√©g√°kkal √©s a szak oktat√°s√°ban resztvevŇĎ egy√©b szereplŇĎkkel. Hivat√°somnak vallom egy olyan intezm√©nyi szervezet ir√°ny√≠t√°s√°t, amely k√©pes egy j√≥l szakmailag j√≥l egy√ľttmŇĪk√∂dŇĎ h√°l√≥zatot min√©l g√∂rd√ľl√©kenyebben fenntartani.

A legfontosabb feladata, mint √°ltal√°nos iskola √©s gimnazium a tanul√≥k az √©rdeklŇĎd√©s√ľknek, k√©pess√©geiknek megfelelŇĎen felk√©sz√≠teni a k√∂z√©piskolai, illetve szakiskolai tov√°bbtanul√°sra, valamint a t√°rsadalomba val√≥ min√©l z√∂kkenŇĎ mentesebb a beilleszked√©sre, illetve az √©retts√©gire √©s ezzel a tov√°bb tanul√°sra.

Az iskola igazgat√≥nak mindent meg kell tennie, hogy az int√©zm√©ny√©ben dolgoz√≥ pedag√≥gusoknak meg kell tan√≠tani tanul√≥it tanulni √©s meg kell szeretteti a tud√°sv√°gyat. A sz√ľlŇĎknek fontos, hogy gyermeke egy szakmailag j√≥l felk√©sz√ľlt pedag√≥gus tantest√ľlettel ig√©nyes k√∂rnyezetben, nyugodt k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt, szeretetteljes l√©gk√∂rben tudhassa gyermek√©t.

A tanul√≥k felv√©tele jelentkez√©s alapj√°n, elsŇĎsorban az alap√≠t√≥ okiratban megjel√∂lt k√∂rzetbŇĎl, m√°sodsorban a testv√©r tanul√≥kat, vagy akiknek sz√ľlŇĎje a ker√ľletben dolgozik.

A mai modem vil√°gban a tanker√ľlet minden int√©zm√©nyben el kell √©rni az erŇĎs, mindig el√©rhetŇĎ Internet kapcsolatot√©s ezeket a szaktan√°ri √≥r√°kon val√≥ haszn√°ltat√°s√°t biztos√≠tani kell, ez napjainkban alapfeltetel a j√≥ pedag√≥gus munk√°nak.

Forr√°sunk a let√∂lthetŇĎ anyagban tov√°bbi r√©szeket is kiemelt, amelyek szint√©n nyelvtani, fogalmaz√°si hib√°kat tartalmaznak.

√öjra plagiz√°lt

Mint azt tavaly augusztusi posztomban r√©szletesen bemutattam, Bazs√°n√© akkori p√°ly√°zata Navrasics Endre balat√∂nszentgy√∂rgyi iskolaigazgat√≥ tavalyelŇĎtti p√°ly√°zat√°t schmittelte. Bazs√°n√© val√≥sz√≠nŇĪleg most sem ment messzebb, b√°r p√°ly√°zat√°ban t√∂bb forr√°sb√≥l is emelt √°t r√©szleteket. A k√∂vetkezŇĎ r√©szletek √ļjabb pl√°giumra utalnak (az√©rt vannak lehets√©ges forr√°sok felsorolva, mert a forr√°sok is egym√°st plagiz√°lt√°k vagy valamilyen ŇĎsforr√°sb√≥l lettek √°temelve, r√©szletesebben itt foglalkoztunk a jelens√©ggel):

Egy int√©zm√©nyt vezetni a mai vil√°gban nem k√∂nnyŇĪ dolog, szerte√°gaz√≥, soksz√≠nŇĪ feladatok el√© √°ll√≠tja az embert, felelŇĎss√©gteljes munka.

Advertisement

Lehetséges források:

Advertisement

Lehetséges források: rengeteg iskola honlapja és pedagógiai programja.

Advertisement

Lehetséges források:

Advertisement

Lehetséges források:

Nagyon elterjedt a plágium az iskolaigazgatói pályázatokban

Az √Ātl√°tsz√≥ Oktat√°son kor√°bban t√∂bb cikkben is bemutattuk, hogy rendk√≠v√ľl elterjedt a pl√°gium a p√°ly√°zatokban. Kor√°bbi cikkeink:

Utóbbi posztunk azt is bemutatta, hogy egyes bekezdések akár 5-6 pályázatban is megjelentek országszerte a tavalyi nagy pályázatdömping alatt.

Advertisement

Bazsáné nem csak pályázatokban plagizál

Bazs√°n√© nev√©re keresve az egyik elsŇĎ megjelenŇĎ dokumentum a t√°j√∂kol√≥gi√°val foglalkozik. Keltez√©se: ,,Szolnok, 2011. febru√°r 25." N√©h√°ny keres√©ssel kider√≠thetŇĎ, hogy ez a dokumentum bekezd√©senk√©nt lett √∂sszeoll√≥zva az internetrŇĎl. P√©ld√°ul:

Nemzetk√∂zi √©s hazai viszonylatban egyar√°nt nŇĎ az √©rdeklŇĎd√©s a t√°j √©s az ember kapcsolat√°nak tudom√°nyos elemz√©se ir√°nt, a term√©szetv√©delem √©s a t√°jv√©delem ir√°nt. Ennek oka a k√∂rnyezet√ľnk v√°ltoz√°sa, a glob√°lis probl√©m√°k kiterjed√©se √©s ezeknek hat√°sa k√∂zvetlen k√∂rnyezet√ľnkre. A fejlŇĎd√©ssel p√°rhuzamosan megnŇĎtt az a k√∂rnyezet √©s term√©szetk√°ros√≠t√≥ t√©nyezŇĎk k√∂re is, amiket kutatni, k√∂vetni √©s kezelni is kell. A t√°jjal, a k√∂r√ľlvevŇĎ term√©szeti k√∂rnyezet√ľnkkel val√≥ tudom√°nyos ig√©nyŇĪ probl√©mafelt√°r√°s, kutat√°s ez√©rt nagy felelŇĎss√©get r√≥ r√°nk, fennmarad√°sunk, term√©szeti √©rt√©keink megŇĎrz√©se √©rdek√©ben is. Ez a ter√ľlet ez√©rt sz√°mos r√©szter√ľletet √©rint √©s mozgat meg az elm√©leti kutat√°st√≥l a teljesen gyakorlat-orient√°lt feladatukat ell√°t√≥ kutat√≥ig.

Advertisement

Forrás: Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola bemutatása

Az √∂kol√≥gia sz√≥t 1866-ban Haeckel vezette be az √©lŇĎl√©ny √©s k√∂rnyezete k√∂z√∂tti k√∂lcs√∂nhat√°sok vizsg√°lat√°ra (a fogalom akkori √©rtelmez√©se a mai aut√∂kol√≥gia tudom√°nyter√ľlettel azonos). Az√∂kol√≥giai szeml√©letm√≥d kiterjesztŇĎje M√∂bius volt, aki 1877-ben nem csak az abiotikus t√©nyezŇĎk szerinti f√ľggŇĎs√©get, hanem az √©letk√∂z√∂ss√©gek tagjainak kapcsolat√°t is ‚Äě√∂kol√≥giai"-nak tekintette.

Az √∂kol√≥gia az √©lŇĎl√©nyek √©s k√∂rnyezet√ľk k√∂z√∂tti kapcsolatokat vizsg√°lja. A kapcsolatok sz√≠ntere a h√°romdimenzi√≥s k√∂rnyezeti rendszer, az √∂kosziszt√©ma. Az √∂koszisz-t√©ma a biot√≥p (√©lethely) √©s a bioc√∂n√≥zis (n√∂v√©ny- √©s √°llatt√°rsul√°s) meghat√°rozott anyag- √©s energiaforgalommal rendelkezŇĎ egys√©ge, az adott biot√≥phoz k√∂t√∂tt bioc√∂n√≥zis hat√°srendszere √©s ennek dinamikus v√°ltoz√°sa. Az egyes √∂kosziszt√©m√°knak saj√°tos szerkezete (strukt√ļr√°ja), mŇĪk√∂d√©se (funkci√≥ja) √©s v√°ltoz√°sa (dinamik√°ja) van. Az emberi k√∂rnyezetet, a t√°jat az √∂kosziszt√©m√°k mozaikszerŇĪen lehat√°rolhat√≥ egy√ľttesei alkotj√°k. Az √∂kosziszt√©m√°k l√©t√©re a szab√°lyoz√≥k√©pess√©g (folyamatos reakci√≥ a k√ľlsŇĎ √©s a belsŇĎ hat√°sokra a dinamikus ‚Äěegyens√ļly√°llapot" megŇĎrz√©s√©vel) a fejlŇĎdŇĎk√©pess√©g (m√°s szervezetekkel val√≥ gyarapod√°s a konkurenciahat√°s k√∂vetkezt√©ben), valamint az anyagk√∂rforg√°s (az anyagok √©s energi√°k √∂korendszeren bel√ľli cirkul√°ci√≥ja) jellemzŇĎ.

Advertisement

Forrás: Dömsödi János: Tájrendezés és tájvédelem 5.