L√©tezik olyan orsz√°g ahol nincs oktat√°si miniszter √©s nincs oktat√°si miniszt√©rium? Bizony l√©tezik. Ez az orsz√°g Sv√°jc. Nemr√©giben olvasgattam k√ľl√∂nb√∂zŇĎ n√©met √©s sv√°jci oktat√°si oldalakat √©s √≠gy bukkantam r√° a sv√°jci oktat√°si rendszerre, amely mindj√°rt felkeltette az √©rdeklŇĎd√©semet. Am√≠g haz√°nkban egyre csak folyik a k√∂zpontos√≠t√°s az oktat√°sban, addig a vil√°gban van olyan orsz√°g (Sv√°jc), amely k√©pes √ļgy is talpon maradni, hogy nincs k√∂zpontilag meghat√°rozott oktat√°spolitik√°ja.

Sv√°jc kantonokb√≥l √°ll√≥ sz√∂vets√©gi orsz√°g, amelyben nagy auton√≥mi√°ja van egy-egy kantonnak. Term√©szetesen van sz√∂vets√©gi korm√°nya ugyan√ļgy, mint N√©metorsz√°gnak, de l√©nyegesen nagyobb auton√≥mi√°val √©s √∂nrendelkez√©ssel b√≠rnak a tartom√°nyok (kantonok) mint n√©met szomsz√©djukn√°l. Ennek az √∂n√°ll√≥s√°gnak az egyik szegmense az oktat√°s, amelyben teljes auton√≥mi√°t √©lvez minden kanton. Ennek a nagyfok√ļ ‚Äěszabads√°gnak‚ÄĚ sz√°mos hagyom√°nya √©s kultur√°lis alapja van.

Sv√°jcban az oktat√°s gerinc√©t az alkotm√°ny adja, ezek azok az √©rt√©kek, amelyeket minden kanton k√∂vet √©s, amely minden kantonra hat√°lyos. Az alkotm√°nyukban van r√∂gz√≠tve p√©ld√°ul, hogy az √°ltal√°nos iskola minden gyermeknek k√∂telezŇĎ.

Az oktat√°s legfŇĎbb meghat√°roz√≥i √©s form√°l√≥i a kantonok oktat√°si hat√≥s√°gai (Der Erziehungsrat). Ezek a hivatalok rendelkeznek a kanton ter√ľlet√©n tal√°lhat√≥ √∂sszes int√©zm√©nyrŇĎl legyen az √°ltal√°nos vagy k√∂z√©piskola, vagy egyetem. Maguk a kantonok az oktat√°si √∂n√°ll√≥s√°gukat azzal indokolj√°k, hogy hagyom√°nyaikkal, vagy nyelvi saj√°toss√°gaikkal (francia, n√©met, olasz, r√©torom√°n) helyben sokkalta testre szabottabb oktat√°s √©s nevel√©st k√©pesek adni a fiataloknak. Emellett az √°llami (kantoni) iskol√°kban val√≥ tanul√°s fontos integrat√≠v hat√°ssal is van a gyermekekre, mivel megismerik gy√∂kereiket √©s hagyom√°nyaikat. Ezt j√≥l p√©ld√°zza az-az adat, hogy a sv√°jci gyermekek 95%-a √°llami iskol√°ban tanul √©s puszt√°n csak 5%-a mag√°niskol√°ban. Az alkotm√°ny alapvetŇĎ k√∂z√∂s √©rt√©kei mellett van m√°s k√∂z√∂s is a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ kantonok oktat√°spolitik√°j√°ban ilyen p√©ld√°ul az oktat√°si int√©zm√©nyek (iskol√°k) √°ltal kibocs√°jtott oklevelek, amelyeket minden kanton elfogad √≠gy ez bizonyos szempontb√≥l sz√∂vets√©gi okiratnak sz√°m√≠t. Ezekkel az okiratokkal mondjuk, egy √©retts√©givel Sv√°jc b√°rmely egyetem√©re lehet jelentkezni.

Visszakanyarodva a bejegyz√©s elsŇĎ felvet√©s√©re, vagyis az oktat√°si miniszter szem√©ly√©re √©s az oktat√°si miniszt√©riumra azt mondhatjuk, hogy a sv√°jci sz√∂vets√©gi korm√°nynak vannak az oktat√°sban hat√°sk√∂rei, amelyeket az alkotm√°ny garant√°l, de sem kimondottan oktat√°si miniszt√©riuma (√©s minisztere), sem pedig az oktat√°s ‚Äěd√∂ntŇĎ‚ÄĚ mozzanataiba nincs belesz√≥l√°suk. Hab√°r a kantonok oktat√°s√©rt felelŇĎs hivatalvezetŇĎinek van egy tan√°csa, hogy √∂sszehangolj√°k ezt a mŇĪk√∂d√©st, de ez csak a decentraliz√°lt rendszer √©s demokratikus mŇĪk√∂d√©st t√°masztja al√° √©s nem azt, hogy ez a tan√°cs, mint egy miniszt√©rium fel√ľgyeli vagy ir√°ny√≠tja a kantonok oktat√°si int√©zm√©nyeit.

Advertisement

Ha szem√ľgyre vessz√ľk ezt az oktat√°si p√©ld√°t √©s belegondolunk abba, hogy Sv√°jc milyen fejlett orsz√°g, akkor nem, neh√©z eljutni od√°ig, hogy feltegy√ľk magunknak a k√©rd√©st vajon t√©nyleg csak a k√∂zpontos√≠tott rendszer lehet megold√°s?

kép: innen