Am√≠g idehaza folyamatosan sz√≥besz√©d, hogy a fiatalok kiv√°ndorolnak, munka vagy tanul√°s c√©lj√°b√≥l √©s, hogy ez milyen rossz hat√°ssal van az orsz√°gra addig N√©metorsz√°gban ez a ‚Äěkiv√°ndorl√°s‚ÄĚ eg√©szen m√°s sz√≠nezetet kap.

N√©met szomsz√©djaink ugyanis vel√ľnk ellent√©tben a di√°kok tanul√°ssal kapcsolatos ‚Äěelv√°ndorl√°s√°t‚ÄĚ nem √©lik meg olyan nehezen. SŇĎtt a n√©met szervezetek, mint amilyen a DAAD (Deutsche Akademische Austauschdienst) vagyis a N√©met FelsŇĎoktat√°si Csereszolg√°lat √°llami p√©nzek bevon√°s√°val t√°mogatj√°k a n√©met di√°kok k√ľlf√∂ldi tanul√°s√°t. Ez a t√°mogat√°si program √©s maga az √°llam hozz√°√°ll√°sa a k√ľlf√∂ld√∂n ideiglenesen vagy teljes eg√©sz√©ben ott tanul√≥ di√°kokhoz azt eredm√©nyezte, hogy t√≠z √©v alatt t√∂bb mint dupl√°j√°ra nŇĎtt, azon di√°kok sz√°ma, akik k√ľlf√∂ldre mennek tanulni. Ez a sz√°m 2010-re a t√≠z √©vvel ezelŇĎtti 52.000 fŇĎ helyett 127.000 fŇĎre m√≥dosult.

A DAAD √©s a vele kapcsolatban √°ll√≥ HIS-HF (HIS- FelsŇĎoktat√°si Int√©zet) kutat√°sai szerint a n√©met di√°kok k√∂z√ľl minden harmadik r√©szt vett m√°r ideiglenes k√ľlf√∂ldi k√©pz√©sben √©s a teljes eg√©sz√©ben k√ľlf√∂ld√∂n tanul√≥k sz√°ma is egyre n√∂vekszik. A n√©met di√°kok k√∂z√∂tt a legn√©pszerŇĪbb szakok a gazdas√°g, nyelvi, kultur√°lis √©s az orvostudom√°nyi. A legkedveltebb c√©lorsz√°gok Ausztria, Spanyolorsz√°g, Anglia, Franciaorsz√°g √©s az USA. A di√°kok motiv√°ci√≥j√°t tekintve a f√ľggetlens√©g, az √ļj bar√°ts√°gok, a profitorient√°lts√°g √©s az idegen nyelv fejleszt√©se hajtja ŇĎket a k√ľlf√∂ldi tanul√°s fel√©. A DAAD emellett azt is hozz√°tette, hogy a k√ľlf√∂ldi tanul√°s fontos szegmense az ember szem√©lyis√©gfejlŇĎd√©s√©nek.

Term√©szetesen azt sem szabad elfelejteni, hogy a N√©metorsz√°gban tanul√≥ k√ľlf√∂ldiek sz√°ma is megnŇĎtt. A N√©met Sz√∂vets√©gi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 265.000 k√ľlf√∂ldi di√°k kezdte meg tanulm√°nyait valamilyen n√©met egyetemen. Ennek persze vannak √°rnyoldalai is, mert am√≠g a n√©met di√°kok k√ľlf√∂ldre mennek tanulni addig sokszor a c√©lorsz√°gok egyetemei √©s di√°kjai nem, √∂r√ľlnek ennek a k√ľlf√∂ldi ‚Äě√°radatnak.‚ÄĚ Egy ilyen konfliktus kezd kialakulni p√©ld√°ul Ausztri√°ban, (amely a legkedveltebb a n√©met di√°kok k√∂z√∂tt) ahol az egyetemek m√°r fel is sz√≥laltak, hogy n√©met di√°kok teljesen ‚Äúbekebelezik‚ÄĚ az int√©zm√©nyeket. Ennek eredm√©nye az lett, hogy p√©ld√°ul az orvosin meg van hat√°rozva, hogy a tanul√≥k hetven√∂t sz√°zal√©k√°nak osztr√°knak kell lennie.

A n√©met ingyenes felsŇĎoktat√°s √°rnyoldalai

N√©metorsz√°gban a felsŇĎoktat√°s szinte mindenki sz√°m√°ra ingyenes, hacsak nem priv√°t int√©zm√©nyt v√°lasztanak tov√°bbtanul√°sra. Ennek k√∂sz√∂nhetŇĎen a fiatalok jelentŇĎs h√°nyada jelentkezik is egyetemekre, fŇĎiskol√°kra, ami azt eredm√©nyez, hogy az int√©zm√©nyek lassank√©nt t√ļltel√≠tettek lesznek. A jelentkez√©sek r√°ad√°sul d√≠jtalanok, √≠gy akad olyan fiatal is, aki ak√°r t√≠z k√ľl√∂nb√∂zŇĎ int√©zm√©nybe/szakra adja be a pap√≠rj√°t. Nyilv√°n a felv√©telt a k√∂z√©piskolai eredm√©nyek befoly√°solj√°k, de az iskol√°k egy√°ltal√°n nem √°ll√≠tanak teljes√≠thetetlen k√∂vetelm√©nyeket.

Advertisement

R√°ad√°sul n√©h√°ny √©ve elt√∂r√∂lt√©k a k√∂telezŇĎ katonai szolg√°latot, illetve az azt helyettes√≠tŇĎ szoci√°lis munk√°t, ezzel m√©g t√∂bb di√°kot √∂szt√∂k√©lve az azonnali tov√°bbtanul√°sra. Ek√∂zben egyre kevesebben k√≠v√°nnak k√©tkezi munk√°t v√©gezni, p√©ld√°ul alig-alig akad asztalos, vagy egy√©b gyakorlati foglalkoz√°st ŇĪzni k√≠v√°n√≥ √©retts√©gizett. Az ŇĎ szerepeiket a bev√°ndorl√≥k veszik √°t, mely szint√©n probl√©m√°t jelent az orsz√°gban.

J√°kob Annam√°ria

forrás: ez, ez és ez