A tegnapi Egy√ľtt-PM interj√ļnk folytat√°sa k√∂vetkezik. Szeretn√©nk tov√°bb√° megosztani, hogy sz√°nd√©kunkban √°ll az √∂sszes p√°rtot megsz√≥laltatni az oktat√°spolitikai programjuk kapcs√°n, az Egy√ľtt-PM-re esett az elsŇĎ v√°laszt√°sunk, leghamarabb ŇĎk √°lltak elŇĎ programjukkal. A felsŇĎoktat√°s t√©mak√∂r√©ben tov√°bbhaladva volt, ahol egyszerŇĪen kit√©rŇĎ v√°laszt kaptunk. Ekkor a program egy r√©szelem√©re k√©rdezt√ľnk r√°: "az tov√°bbi v√©giggondol√°st ig√©nyel". A hat√°stanulm√°ny sz√≥ hallat√°n "egyet h√°tr√©bb l√©p" a politikus, illetve elmondja, hogy mi lesz ingyen, illetve a m√°sik oldal egy nulla. Neh√©z a sz√°m√≠t√°sok m√∂g√© l√°tni, hogy √©rn√©k el egy√°ltal√°n a megszor√≠t√°sok elŇĎtti finansz√≠roz√°si szintet, illetve hogy √©rn√©k el az 1%-os GDP-r√°ford√≠t√°si ar√°nyt? De l√°ssuk, hogyan besz√©lt minderrŇĎl Szel√©nyi Zsuzsanna √©s Barab√°s Rich√°rd.

Programjuk szerint visszaadnák az egyetemek autonómiáját. A kancellári rendszer még nem lett bevezetve. Hol és miben csökkent ez az autonómia?

Barab√°s Rich√°rd.: Amit nem szabad √∂sszekeverni, hogy az Ftv.-ben az √°ll, hogy a Szen√°tus nem nevezheti ki a rektort, mint kor√°bban, hanem a miniszter. S√©r√ľlhet az auton√≥mia, de a lehetŇĎs√©ge mindenk√©pp megvan. Az egyetem egy olyan int√©zm√©ny aminek a szuverenit√°s√°t v√©deni kell. Ehhez k√©pest a legut√≥bbi Klinghammer-i, m√©g el nem fogadott javaslat szerint a Szen√°tusnak visszaadj√°k a rektorv√°laszt√°s jog√°t, viszont egy kancell√°rt √ľltetnek az egyetem nyak√°ra, aki minden gazdas√°gi k√©rd√©sbe belesz√≥lhatna.

EgyelŇĎre kancell√°r nincs, besz√©lj√ľnk arr√≥l, ami van.

B.R.: Igen, de most a miniszter nevezi ki a rektort.

A miniszter jelöli, a köztársasági elnök aki kinevezi a rektort.

Szelényi Zsuzsanna: Az mindegy.

B.R.: Politikusok d√∂nthetnek arr√≥l, hogy ki legyen a vezetŇĎ.

Sz.Zs.: Az auton√≥mia egy k√∂z√©pkor √≥ta l√©tezŇĎ joga az egyetemeknek. Ha a korm√°ny nevezi ki a vezetŇĎket, akkor l√©nyeg√©ben a korm√°ny k√©pviselŇĎi lesznek. A p√©nz√ľgyi k√©rd√©seken kereszt√ľl mindent fel lehet tart√≥ztatni. L√°thatjuk a Corvinus eset√©ben is van egy gazdas√°gi megb√≠zott, aki saj√°t elk√©pzel√©sei szerint fel√ľl√≠rja a szakmai v√©lem√©nyeket saj√°t elk√©pzel√©sei szerint. A m√°sik vonal, hogy a korm√°ny a felsŇĎoktat√°si finansz√≠roz√°s 30 sz√°zal√©k√°t elt√ľntette. A felsŇĎoktat√°sba m√°shol minden √©peszŇĪ korm√°ny t√∂bbet fektet be. Ekkora volumenben elvonni az oktat√°sb√≥l csak politikai megfontol√°sb√≥l t√∂rt√©nhetett, semmi racion√°lis alapja nem lehet. A finansz√≠roz√°s megv√°g√°sa az al√°rendel√©s egy m√≥dszere, hatalompolitikai megfontol√°sok h√ļz√≥dnak meg m√∂g√∂tte.

Advertisement

B.R.: Mindezt √ļgy, hogy kor√°bban sem volt fel√ľlfinansz√≠rozott a rendszer. A forint re√°l√©rt√©k√©nek roml√°sa miatt a keret folyamatosan cs√∂kkent, √©s ezt az am√ļgy sem bŇĎs√©ges forr√°st v√°gta meg a korm√°ny, gyakorlatilag a t√∂nk sz√©l√©re sodort int√©zm√©nyeket.

Az utca embere, ha belegondol, att√≥l hogy ha valamire t√∂bb p√©nzt adunk, nem biztos, hogy jobban is fog mŇĪk√∂dni. A bolognai rendszer bevezet√©se sor√°n is csak kett√©osztott√°k az 5 √©ves k√©pz√©seket. Az Egy√ľtt-PM v√°llaln√°-e a strukt√ļra √°talak√≠t√°s√°t?

Sz.Zs.: A bolognai rendszerre val√≥ √°tt√©r√©s egy nagyon jelentŇĎs v√°ltoztat√°st jelentett, ami √∂sszetal√°lkozott azzal az ettŇĎl f√ľggetlen glob√°lis folyamattal, hogy egyre t√∂bben √°ramlanak a felsŇĎoktat√°sba. Ez hossz√ļ √©s kettŇĎs feladat volt, ami √°lland√≥ korrekci√≥t ig√©nyel. Ez sem volt egy t√∂k√©letesen mŇĪk√∂dŇĎ rendszer, de az Orb√°n-korm√°ny nagys√°grendekkel rontotta. A glob√°lis t√°rsadalom rapid √°talakul√°sa egy√©rtelmŇĪ ig√©nyeket t√°maszt a felsŇĎoktat√°s fel√©, bizonyos esetben akutabban, mint a k√∂zoktat√°sn√°l. A felsŇĎoktat√°sban az ehhez val√≥ alkalmazkod√°si k√©nyszer jelentŇĎsebb.

Advertisement

Programjuk szerint ki szeretn√©k alak√≠tani a felsŇĎoktat√°s k√ľlsŇĎ √©s f√ľggetlen minŇĎs√©gellenŇĎrz√©si rendszer√©t. Ez milyen szervezetet takar √©s milyen legitimit√°ssal?

Sz.Zs.: Hogy milyen int√©zm√©nyt takar, az tov√°bbi v√©giggondol√°st ig√©nyel. Ez ugyanaz amit a k√∂zoktat√°sn√°l is mondunk, hogy a kimenet√©t kell figyelni, hogy egy egyetem hogyan muzsik√°l. Hogy ezt hogyan √©rik el, az az auton√≥mia ter√ľlete, de a v√©gponton a hallgat√≥k tudjanak minden sz√ľks√©geset. Ez a k√ľlsŇĎ ellenŇĎrz√©s sokf√©le mechanizmus. Lehet ezt egy korm√°nyzatnak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szakmai autorit√°sokkal, piac bevon√°s√°val egy√ľtt. Megvannak azok a term√©szetes k√∂zegek, amelyek val√≥j√°ban lem√©rik az oktat√°s teljes√≠tm√©ny√©t, csak mi ezt nem akarjuk olyan primit√≠vv√© tenni, mint most a V√°llalkoz√°sok Orsz√°gos Szervezet√©nek eln√∂ke [Nincs ilyen - a Szerk.] megmondja, hogy a c√©g√©be mekkora munkaerŇĎ sz√ľks√©ges.

Van egy Iparkamara. De mitŇĎl lenne ez jobb, mint a Parragh L√°szl√≥-f√©le jelenlegi megold√°s?

Advertisement

Sz.Zs.: Egy Parragh László nulla, azt kell mondjam. Kit érdekel mit mond egy iparkamarai elnök? Ez sokkal komplexebb folyamat. Az drámai, hogy neki ekkora hatása lehet a magyar oktatás átalakításában.

B.R.: Eur√≥p√°ban a tud√°salap√ļ t√°rsadalom a j√∂vŇĎ. Ez√©rt elengedhetetlen az, hogy nagyon sok fiatal beker√ľlj√∂n a felsŇĎoktat√°sba, lehetŇĎleg min√©l t√∂bb. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mesterk√©pz√©sre kell mennie. Azt a k√©pess√©get erŇĎs√≠ts√ľk meg, amit √ļgy h√≠vunk "lifelong learning", hogy az ember k√©pes legyen b√°rmikor √ļjat tanulni. Az ehhez sz√ľks√©ges alapk√©pess√©gek elsaj√°t√≠t√°sa a k√∂zoktat√°sban kezdŇĎdik, ennek a kiteljes√≠t√©se a felsŇĎoktat√°sban t√∂rt√©nne. A programunk leghangs√ļlyosabb pontja, hogy az alapdiploma megszerz√©se mindenki sz√°m√°ra el√©rhetŇĎ √©s ingyenes legyen.

Úgy fogalmaznak, hogy ingyenes az "elvárható tanulmányi eredmények teljesítése esetén". Mit jelent az, hogy elvárható?

Advertisement

Sz.Zs.: Hogy valaki ne 12 év alatt tegye le az alapdiplomáját.

Ez csak az elsŇĎ 6 f√©l√©vre vonatkozik?

B.R.: Gyakorlatilag minden √©retts√©givel rendelkezŇĎ fiatal ingyen egyetemre mehet. Nincsen diszkrimin√°lt szak, nincsenek ponthat√°rok. L√©tezik olyan modell, miszerint a tanulm√°nyi eredm√©ny alapj√°n nyer egy fiatal felv√©telt, csak az a baj itthon, hogy a k√∂zoktat√°sban tapasztalhat√≥ a szegreg√°ci√≥ h√°tr√°nyait a rendszer nem egyenl√≠ti ki. Ez√©rt egy hendikeppel rendelkezŇĎ fiatal ezt egy egyetemen sem lesz k√©pes ledolgozni, az elsŇĎ p√°r √©vben biztosan. Ez√©rt mondjuk, hogy mindenkinek legyen lehetŇĎs√©ge az alapdiploma megszerz√©s√©re, ami legal√°bb 3 √©v. Ut√°na lehet a mesterk√©pz√©sre val√≥ bejut√°st tanulm√°nyi eredm√©ny alapj√°n szŇĪrni. El is lehet menni dolgozni, de ha tov√°bb szeretne egy fiatal tanulni alapdiploma ut√°n, akkor vagy elk√©pesztŇĎen j√≥l tanul √©rte √©s bejut az ingyenes helyekre, vagy munkav√°llal√°s mellet k√©pzi tov√°bb mag√°t.

Advertisement

Nem lennének ponthatárok?

Az alapképzésben megmarad a tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer?

Sz.Zs.: Nem, de nem lesz tandíj.

Azonban a magyar realit√°s azt t√ľkr√∂zi, hogy az egy dolog, hogy valaki ingyenesen bejut egy egyetemre, de a tanulm√°nyai alatt is meg kell √©lnie. A Di√°khitel rendszere megmarad?

Advertisement

Sz.Zs.: A Diákhitel megmarad, de nem ebben a konstrukcióban. De dolgozni is lehet, bár ezt nem tudja mindenki megoldani.

A mesterképzéseknél már szerepelne egyfajta tandíj. Ennek a mértékét hogyan kellene elképzelni a jelenlegi tandíjakhoz képest?

Sz.Zs.:Igen, lenne tandíj, de ez egy választási program, az meg egy kormányprogram eleme lenne.

Advertisement

K√©sz√ľlt errŇĎl hat√°stanulm√°ny?

Sz.Zs.: √ČsszerŇĪ tand√≠j lenne, most ennyit tudok elmondani. Dolgozunk ezeken a sz√°m√≠t√°sokon, a di√°kok √°ltal elŇĎ√°ll√≠that√≥ √∂sszegen. Fontos, hogy nem lehetnek nagy k√ľl√∂nbs√©gek a szakok k√∂z√∂tt, a fiatalok a k√©pess√©geik √©s az √©rdeklŇĎd√©s√ľk alapj√°n v√°laszthassanak, ne a sz√ľleik keresete szerint. Egy olyan orsz√°gban, ahol nem √°llami √©s mag√°n egyetemekben gondolkodunk, hanem az a c√©l, hogy mindenki tov√°bb tudjon tanulni, ott √©sszerŇĪ tand√≠jat kell meghat√°rozni. Munk√°val vagy az √∂szt√∂nd√≠jrendszerrel tudj√°k megfinansz√≠rozni, √©s ez ne jelentse azt, hogy olyan szinten elad√≥sodik, hogy ez a befektet√©s m√°r ne √©rje meg neki a mesterk√©pz√©s.

Hatalmas √∂sszegeket kell megmozgatni ahhoz, hogy mindenki sz√°m√°ra ingyenes legyen az elsŇĎ diploma. Ezt a mesterk√©pz√©sekn√©l felszabadul√≥ √∂sszegekbŇĎl k√≠v√°nj√°k √°tcsoportos√≠tani, mik√∂zben ott is √∂szt√∂nd√≠jrendszeren gondolkodnak?

Advertisement

Sz.Zs.: A programunk v√©g√©n szerepel egy k√∂lts√©gvet√©si javaslat is, ami ezeket a t√∂bblet k√∂lts√©geket nevezik meg. Mi m√°s forr√°sokb√≥l, m√°s ter√ľletek terh√©re tenn√©nk az √°tcsoportos√≠t√°st, a stadion√©p√≠t√©sek terh√©re.

Tavaly 42 milli√°rdot vontak ki a felsŇĎoktat√°sb√≥l. Az √∂n√∂k t√°bl√°zata szerint a 2014-es k√∂lts√©gvet√©shez k√©pest 28-29 milli√°rddal forgatn√°nak bele t√∂bbet, ami m√©g √≠gy is 13 milli√°rddal kevesebb, mint volt 2012-ben.

Sz.Zs.: √Čvente, felmenŇĎ rendszerben kell ezeket a forr√°sokat bevonni. N√©gy h√≥nap ut√°n lehet arr√≥l besz√©lni, hogy honnan csoportos√≠tjuk √°t pontosan, de mi mindenk√©pp megcsin√°ljuk.

Advertisement

B.R.: Azt l√°tni kell, hogy var√°zsolni senki nem tud, sz√°zmilli√°rdokat √≠gy elŇĎteremteni szint√©n nem. A kisz√°m√≠that√≥s√°g a fontos. Az m√°sik programpontunk, hogy a gazdas√°g√©l√©nk√≠t√©sbŇĎl fakad√≥ plusz forr√°sokat akarjuk a felsŇĎoktat√°sba forgatni. Ez a minimum, amit mindenk√©pp meg kell tenni. Ahhoz, hogy kisz√°m√≠that√≥an √©p√≠ts√ľnk, ez az alapja, ha azt √≠g√©rn√©nk, hogy 150 milli√°rdot tesz√ľnk a felsŇĎoktat√°sba, akkor az egy√©rtelmŇĪ hazugs√°g lenne, musz√°j re√°lisan l√°tni.

GDP ar√°nyosan mekkora a megc√©lzott √∂sszeg, amit a felsŇĎoktat√°sra ford√≠tan√°nak?

Sz.Zs.: Amint lehet, az 1 sz√°zal√©kos GDP ar√°nyt el kell √©rni, ami most 0,6 sz√°zal√©k, teh√°t majdnem a dupl√°j√°t bel√°that√≥ p√°r √©ven bel√ľl.

Advertisement

Mit takar az egyetemi kutatómunka támogatása?

Sz.Zs.: Az akad√©miai szf√©ra oktat √©s kutat a vil√°gban, ezt a strukt√ļr√°t kell nek√ľnk is √°ltal√°nos elv√°r√°snak tekinten√ľnk. A Magyar Tudom√°nyos Akad√©mi√°val val√≥ kapcsolatrendszer megreform√°l√°s√°ra is van terv√ľnk, mert az luxus, hogy csak n√°lunk vannak olyan kutat√≥ int√©zm√©nyek, ahol az ott k√©pzŇĎdŇĎ tud√°s nem hasznosul a felsŇĎoktat√°sban.

MitŇĎl lesz gyakorlatorient√°lt a felsŇĎoktat√°s?

B.R.: Szeretn√©nk megerŇĎs√≠teni a v√°llalkoz√°sok √©s az egyetemek kapcsolat√°t. Arra √∂szt√∂n√∂zni, hogy sokkal t√∂bb fiatal tudjon gyakornoknak menni. K√∂zkeletŇĪ dolog, hogy elmegy az ember egy √°ll√°sinterj√ļra √©s ott azt kapja, hogy hi√°ba van meg a diploma, ha nincs megszerzett tapasztalata. Ha nincs tapasztalat, akkor hogy vesznek fel, hogy legyen? Ez egy borzaszt√≥ demotiv√°l√≥ dolog. A gyakornokok alkalmaz√°s√°t szeretn√©nk serkenteni.

Advertisement

Ez √©rthetŇĎ, de maga a k√©pz√©s mitŇĎl lesz gyakorlatiasabb? MitŇĎl lesz aktu√°lis √©s haszn√°lhat√≥ a tud√°s?

B.R.: Nem kiker√ľlni k√≠v√°nom a k√©rd√©st, de egyet vissza kell l√©pnem. A r√©szletek kidolgoz√°sa nem lehet marad√©ktalanul az √°llam feladata, be kell vonni azokat a szereplŇĎket aki √°talakul√°son fognak √°tesni. Mi nem mondhatjuk meg, hogy mihez kaphatnak t√°mogat√°st az egyetemek. H√°rom szereplŇĎnek kell ezt megbesz√©lnie: a hallgat√≥knak, az egyetemeknek √©s az √ľzleti szf√©r√°nak, ezt kell √∂sszehangolni √©rdemi egyeztet√©seken. Ezt elŇĎre nem lehet, k√ľl√∂nben a mostanihoz hasonl√≥ torz eredm√©nye lesz.

A rendszeren bel√ľli szereplŇĎk hogyan v√°lnak √©rdekelt√© az √°talak√≠t√°sban? Mondjuk egy p√°ly√°ja v√©g√©n l√©vŇĎ professzor?

Advertisement

Sz.Zs.: Nem lesz érdekelt.

Azonban jelenleg √ľlhetnek olyan szem√©lyek az int√©zm√©nyekben, aki nem biztos hogy √©rdekeltek egy ilyen rendszerszintŇĪ √°talak√≠t√°sban. Mondjuk a szakmailag elavult tud√°ssal b√≠r√≥ idŇĎs, de egyben elismert tan√°rok.

Sz.Zs.: Most ŇĎk √ľlnek ott, √∂t √©v m√ļlva m√°r nem ŇĎk fognak, hanem a fiatalok. Az elv√°r√°srendszert kell √ļgy alak√≠tani, hogy folyamatosan olyan emberek l√©pjenek be, aki ennek a felt√©telrendszernek akarnak is, illetve meg is tudnak felelni. Folyamatban gondolkodunk. A legjobb egyetemeken az oktat√≥k √©s hallgat√≥k egy√ľtt kutatnak, √©s folyamatosan magukat is tov√°bbk√©pzik. Nem abba akarunk belesz√≥lni, hogy bent mi t√∂rt√©njen az egyetemen, hanem hogy milyen szintŇĪ tud√°ssal l√©pjenek ki. Erre a piac egy nagyon j√≥, b√°r nem egyed√ľli m√©rŇĎ, egy komplex rendszert kell kialak√≠tani.

Advertisement

B.R.: Ha egy egyetem plusz forr√°sokat akar elŇĎteremteni a kutat√≥munka √°ltal, illetve a saj√°t h√≠rneve √∂regb√≠t√©se a c√©lja, akkor √©rdekelt√© v√°lik a fiatal √©s szakmailag friss tud√°s√ļ oktat√≥k alkalmaz√°s√°ban egy kutat√≥tev√©kenys√©get alig folytat√≥ oktat√≥val szemben. Pont att√≥l hiteles, amit ny√ļjtunk, mert a folyamatos meg√ļjul√°st biztos√≠tja.

A garantált munka mit takar? Közmunka?

Sz.Zs.: Nem, a v√°llalkoz√°sokat akarjuk olyan √∂szt√∂nzŇĎkkel ell√°tni, hogy meg√©rje nekik fiatalokat alkalmazni, m√°sfelŇĎl olyan k√©pz√©st javaslunk, ami seg√≠t neki hogy m√°s ter√ľleten pr√≥b√°lhassa ki mag√°t, vagy √ļj nyelvet tanulhasson. Ez egy komplex csomag, nem adhatunk munk√°t direkt mindenkinek, az maga lenne a hazug szocializmus, amit nem k√©pvisel√ľnk.

Advertisement

Gyakornok ‚Ȇ Gyakorlat

A mostani tapasztalatok alapj√°n 6 h√©tn√©l tov√°bb nem szoktak gyakornokokat alkalmazni, mert ut√°na fizet√©st kell biztos√≠tani neki. √ćgy komoly tapasztalatot nem tud gyŇĪjteni sok fiatal. Ennek a jogi h√°tter√©t √°talak√≠tan√°k?

Advertisement

Sz.Zs.: Gyakornokok nem szoktak fizet√©st kapni. A v√°llalkoz√°sok azzal inveszt√°lnak erŇĎforr√°sokat, hogy foglalkoznak √©s k√©pzik ŇĎket. Hogy min√©l t√∂bben gyakornokoskodjanak, az a c√©l,ez mindenhol egy elŇĎnynek sz√°m√≠t a munkav√°llal√°s sor√°n. Nem akarjuk k√∂telezŇĎv√© tenni, az m√°s, hogy egy k√©pz√©snek legyen egy gyakornoki r√©sze is, vagy saj√°t d√∂nt√©s alapj√°n egyetem mellett ebben valaki r√©szt vegyen. A k√∂zalkalmazottak eset√©ben tehet√ľnk olyat, hogy elŇĎnyben r√©szes√≠tj√ľk azokat, akik megfelelŇĎ gyakorlattal b√≠rnak, de nem lehet mindent korm√°nyzati p√°lc√°val ir√°ny√≠tani.

Mivel lesz érdekelt egy vállalkozó ebben?

Sz. Zs.: Járulékkedvezménnyel. Egy extra terhet jelent egy gyakornokkal való foglalkozás.

Advertisement

Milyen kapcsolat törekednek a hallgatói önkormányzatokkal?

B.R.: Hogy milyen legyen egy √∂nkorm√°nyzat, mi ennek a kereteinek a lehetŇĎs√©g√©t tudjuk csak biztos√≠tani, p√©ld√°ul azzal, hogy egy H√ĖK tisztviselŇĎ elsz√°moltathat√≥ is legyen. Az egyik szerzŇĎt√∂k √°ltal ind√≠tott per az ELTE ellen [G, Szab√≥ D√°niel a koll√©ga ‚Äď a Szerk.] is r√°vil√°g√≠tott erre, hogy meg kell teremteni a transzparenci√°t. Mi nyitottak vagyunk ennek a megszervez√©s√©ben, de ezt nekik kell v√©gigvinni. Ez ugyan√≠gy igaz a belsŇĎ √∂szt√∂nzŇĎ rendszerek kialak√≠t√°s√°ra is.

Sz.Zs.: Nem csak a di√°kok az √©rintettek. Amikor nyitotts√°gr√≥l √©s egyeztet√©srŇĎl besz√©l√ľnk, akkor ezt a sok k√ľl√∂nb√∂zŇĎ √©rdeket kell eggy√© gy√ļrni, hogy mindenkinek igazodnia kell a m√°sikhoz. Ez a d√∂nt√©shozatali kult√ļra, kor√°bban is m√©g csak gyerekcipŇĎben j√°rt, de ma fel van f√ľggesztve a korm√°nyzat r√©sz√©rŇĎl.

Advertisement

A Gyere Haza programjuk m√°r egy l√©tezŇĎ dolog, az Emberi ErŇĎforr√°sok Miniszt√©riuma t√°mogatja a Gyere Haza Alap√≠tv√°nyt. MitŇĎl lenne m√°s az √Ėn√∂k√© a n√©vazonoss√°got eln√©zve?

Sz.Zs.:Mit csin√°l a Gyere Haza Alap√≠tv√°ny? Nem tudunk arr√≥l besz√©lni, mert nem ismerj√ľk a tev√©kenys√©g√©t.

B.R.: √Ārulkod√≥, hogy mi nem hallottunk r√≥la, akkor a k√ľlf√∂ld√∂n √©lŇĎ honfit√°rsaink mit hallhattak r√≥la? Szerint√ľnk csak akkor van lehetŇĎs√©g√ľnk a n√∂veked√©sre, ha a kint √©lŇĎket hazavonzzuk, √©s a kint megszerzett tud√°st is vel√ľk hazahozzuk, illetve a v√°llalkoz√≥kedv√ľket. Azokat a lehetŇĎs√©geket kell megteremteni, hogy hazat√©rve legyen munkahely√ľk √©s a v√°llalkoz√≥kedv√ľket ki√©lhess√©k. Ez√©rt seg√≠ten√©nk √ľzleti tervet k√©sz√≠teni kezdŇĎ v√°llalkoz√≥knak, seg√≠t√ľnk forr√°sszerz√©sben. A harminc √©v alattiaknak garant√°lt felnŇĎttk√©pz√©st vagy munkahelyet szeretn√©nk k√≠n√°lni. Az igazi baj nem csak a keresetek k√∂z√∂tti k√ľl√∂nbs√©g, hanem az, hogy lehetŇĎs√©get sem igaz√°n l√°tnak a kit√∂r√©sre.