Ma, hossz√ļ szenved√©s, k√©t napnyi borzalmas hanghat√°sok ut√°n az aut√≥m beind√≠thatatlann√° v√°lt. Kih√≠vtam a szerelŇĎt, mert ez szok√°s, √©s elb√ļcs√ļztam egyharmad fizet√©semtŇĎl. Diplom√°s vs. szakmunk√°s.

A j√≥ szakember hi√°nycikk, vid√©ken, a mekkel√©s √©s t√°kol√°s paradicsom√°ban √∂r√ľl√∂k, ha olyan szakk√©pzett szerv√≠zessel tal√°lkozom, aki azt mondja, hogy "rendeli" a cserealkatr√©szt √©s nem egy traktor√©t alak√≠tja √°t, mert teljesen mindegy az egy 10 √©ves aut√≥n√°l. Nem, nem az. Viccesen hangzik, csak igaz. Ez√©rt nem is sajn√°lom a fizet√©st egy ilyen szerelŇĎtŇĎl.

De vannak hat√°rai az √©sszerŇĪs√©gnek! Amikor t√∂bb, mint 75.000 forintot otthagyok, hogy f√©l√≥ra m√ļlva elvigyem az aut√≥mat, amibe csak k√©t, egyenk√©nt 5000 forintos alkatr√©sz ker√ľlt (√©s erre k√©nytelen vagyok, mert √©n ehhez nem √©rtek), akkor saj√°t magamat √©rzem alulfizetve. √Čn 75.000 forint√©rt pontosan h√©t napot dolgozom. Csak ebbŇĎl m√©g ad√≥zom, a szerelŇĎm pedig feket√©n int√©zi a dolgokat, mivel ŇĎ hivatalosan munkan√©lk√ľli. De bejelentve neki az eg√©sz meg sem √©rn√©, √©s ezzel van a baj, nem az √°rakkal.

Ahhoz, hogy vonz√≥bb√° √©s √©lhetŇĎbb√© tegy√ľk a szakmunk√°sok p√°ly√°j√°t tal√°n a terheket k√©ne √©sszerŇĪen be√°ll√≠tani, ahelyett, hogy egy√©bk√©nt √ľgyetlen √©s a k√©tkezi munk√°ra alkalmatlan embereket k√°rhoztatunk ezekre a p√°ly√°kra a "felsŇĎoktat√°s reformj√°val". Ha valaki azt l√°tn√°, hogy t√∂rv√©nyes keretek k√∂z√∂tt ebbŇĎl tisztess√©gesen meg lehet √©lni, akkor nem menne, teszem azt, szabadb√∂lcs√©sznek, vagy szlov√°k szakos egyetemist√°nak a k√©z√ľgyess√©g√©vel, √©s nem a diplom√°t tekinten√© az egyetlen rem√©ny√©nek. Nem a k√©tkezi munka meg√≠t√©l√©s√©vel van a baj, nem is azzal, hogy a b√∂lcs√©sz nem teremt √©rt√©ket, hanem a szakmunk√°sok kil√°t√°stalans√°g√°nak kezeletlens√©g√©vel.