R√©tv√°ri Bence, a K√∂zigazgat√°si √©s Igazs√°g√ľgyi Miniszt√©rium politikai √°llamtitk√°ra a CampusOnline interj√ļj√°ban mit k√©pes mondani? Hogy a hallgat√≥kat kihaszn√°lt√°k a rektorok a t√©li di√°kmegmozdul√°sok alatt. Mert az ugye, elk√©pzelhetetlen, hogy v√©letlen√ľl egyet√©rtettek abban, hogy a korm√°ny ne z√ļzza sz√©t a felsŇĎoktat√°st.

Kev√©s olyan politikai spam-gy√°ros van, akit ha megl√°tok a t√©v√©ben nem akarok azonnal elkapcsolni, f√©lve att√≥l, hogy √ļgy √©gn√©k meg, mint az Elveszett Frigyl√°d√°ban a felnyit√°skor a n√°cik, na R√©tv√°ri Benc√©t eddig k√©pes voltam elviselni egy mŇĪsorban. Eddig.

Ugyanis a CampusOnline-on tegnap megjelent interj√ļban Klinghammer Istv√°nt megsz√©gyen√≠tŇĎ elvakults√°ggal volt k√©pest azt mondani, hogy a rektorok kihaszn√°lt√°k a hallgat√≥kat, visszak√©nyszer√≠tve engem, az √∂nmag√°t nyugalmazott bloggert az √≠r√°sba. Nem, nem √©rtettek egyet a rektorok azzal, hogy a b√∂lcs√©szkarok kiher√©l√©se √©s a kevesebb tanul√≥ rossz volna, nem, kicsit sem zavarta ŇĎket, hogy r√∂gh√∂z k√∂tik a hallgat√≥kat, kicsit sem voltak azonos n√©zeten arr√≥l, hogy az int√©zm√©nyek ellehetetlen√≠t√©se rossz volna. Nekik sim√°n csak kellett a t√∂meg, a fiatalos lend√ľlet √©s a nagy nyilv√°noss√°g, hogy a szem√©t, sunyi rektorok kiharcolj√°k a saj√°t √©rdekeiket.

Meg persze R√©tv√°ri azt is k√∂teless√©g√©nek √©rzi, hogy a felforgat√≥ liber√°lis m√©di√°nak az√©rt ne √ľzenje oda, hogy 30-40 embereket pr√≥b√°ltak t√∂megnek bemutatni. Mondjuk azt a 30-40 embert, akik olyan sok√°ig vonultak az ELTE-tŇĎl Bud√°ra majd vissza a Szabads√°g h√≠don, hogy majdnem lek√©stem miattuk a rep√ľlŇĎmet.

Ha valaki engedne k√≠v√°ncsis√°g√°nak √©s az √°llamtitk√°r saj√°t szavait√≥l akar h√°tast dobni, annak al√°bb a kiemelt r√©sz, vagy olvassa el a teljes sz√∂veget itt, amiben egy√©bk√©nt vannak √©rdekess√©gek m√©g a Tavares-jelent√©srŇĎl √©s a korm√°ny csal√°dt√°mogat√°si int√©zk√©deseirŇĎl, amik am√ļgy eg√©sz √©rdekesek.

V√°ltozhat most ez a helyzet, hogy az egyetemek √©s a fŇĎiskol√°k a felsŇĎoktat√°si t√∂rv√©ny kapcs√°n √°tpolitiz√°lt√°k saj√°t magukat? Nagy egym√°sratal√°l√°sok voltak a hallgat√≥k √©s a rektorok k√∂z√∂tt a di√°kt√ľntet√©sek alatt, sok felsŇĎoktat√°si int√©zm√©ny v√°llalta fel politikai n√©zeteit.

√ögy l√°ttam, m√°s√©rt k√ľzd√∂ttek a rektorok mint a hallgat√≥k egy szŇĪk csoportja. A v√©lem√©nynyilv√°n√≠t√°s mindenki joga. Nem voltak itt akkora megmozdul√°sok, hiszen ami egy-k√©t aul√°t megt√∂lt, az a teljes felsŇĎoktat√°si l√©tsz√°mhoz viszony√≠tva el√©g kis m√©rt√©kŇĪ. Viszont a m√©di√°nak egy r√©sze ‚Äď ak√°r ha csak 30 hallgat√≥ tartott is f√≥rumot ‚Äď torz√≠tva ezt √ļgy mutatta be, mintha az egy t√∂meges akci√≥ lett volna. A hallgat√≥knak √©s a rektoroknak az √©rdekei itt m√°sok voltak, csak √©ppen egy idŇĎben jelentkezett a k√©t csoport el√©gedetlens√©ge, ez√©rt az idŇĎbeli egybees√©s miatt tŇĪnt ez egys√©gesnek, a c√©ljaikat tekintve azonban ez k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ir√°ny volt.

De hozhat ez változást? Megnyithatta a rektorok szívét, hogy befogadjnak akár egyetemi vitákat is az egyetemeken?

Ezt nem tudom megmondani. Szerintem, akik rektorok voltak ezelŇĎtt h√°rom √©vvel vagy m√©g most is, azok ugyan√ļgy el fogj√°k utas√≠tani. Hogy a hallgat√≥kat akkor befogadt√°k, az akkor az √©rdek√ľk volt. A di√°kok egy szŇĪk csoportj√°nak az el√©gedetlens√©ge nagyobb sajt√≥nyilv√°noss√°got kaphatott, de mi√≥ta ŇĎk kompromisszumra jutottak a korm√°nyzattal, az√≥ta m√°r nem haszn√°lj√°k ki a hallgat√≥kat, mint politikai fegyvert.