A c√≠m alapj√°n, maga a t√©ma kiss√© nagynak tŇĪnhet, hogy azt teljes val√≥j√°ban ki lehessen fejteni, de elŇĎre lesz√∂gezn√©m, hogy puszt√°n egy-egy √©rdekes r√©szlet√©t szeretn√©m kiemelni, mint p√©ld√°ul a katolikus oktat√°s szerepe a francia nemzet√°llamban vagy, hogy mi√©rt z√°rt a mag√°t nyitottnak tart√≥ katolikus k√∂z√∂ss√©gi oktat√°s.

Mint azt a t√∂rt√©nelembŇĎl m√°r j√≥l megtanultuk Franciaorsz√°g egy igen erŇĎsen szekulariz√°lt orsz√°g. Az √°llam az egyh√°zak oktat√°si, p√©nz√ľgyi vagy m√°s vall√°sos cselekm√©nyekkel √∂sszef√ľggŇĎ ter√ľlet√©n is hat√°rozott t√°vols√°got tart, amely term√©szetesen csak l√°tszat, mert igen hat√°rozottan sz√≥l bele, minden vall√°si k√©rd√©sbe, hogy saj√°t semlegess√©g√©t √©s a k√∂zt√°rsas√°g ‚Äěsemlegess√©g√©t‚ÄĚ megŇĎrizhesse. Ez√©rt az orsz√°g ter√ľlet√©n mŇĪk√∂dŇĎ egyh√°zakra t√∂bb olyan jogszab√°ly vonatkozik, amelyek nem k√∂nny√≠tik meg az √©let√ľket, √©s bizonyos szempontb√≥l a ‚Äěvall√°si tolerancia‚ÄĚ olyan erŇĎs, hogy egyes vall√°si hagyom√°nyokat nem is hagy √©rv√©nyes√ľlni (pl. a kendŇĎ √©s burka viselet nyom√°n kit√∂rt botr√°ny).

Az egyh√°zak finansz√≠roz√°sa is erŇĎs szekulariz√°ci√≥t mutat, hiszen az √°llam nem ad p√©nzt sem vall√°si cselekedetekre, sem szoci√°lis sem pedig oktat√°si tev√©kenys√©gre. N√©metorsz√°gban vagy Magyarorsz√°gon ez teljesen m√°sk√©nt van, hiszen N√©metorsz√°gban az √°llam maga szedi be az egyh√°zi ad√≥t, Magyarorsz√°gon az √°llam ak√°r az ad√≥ 1%-nak felaj√°nlhat√≥s√°g√°val vagy a szoci√°lis √©s oktat√°si ter√ľleten v√©gzett k√∂zfeladataik√©rt normat√≠v√°val ‚Äěbiztos√≠tja‚ÄĚ az egyh√°zak finansz√≠roz√°s√°t. Az elŇĎbbi k√©t p√©lda j√≥l megvil√°g√≠tja, hogy a francia egyh√°zak teljes m√©rt√©kben magukra vannak utalva, hiszen semmilyen √°llami ‚Äět√°mogat√°sban‚ÄĚ nem r√©szes√ľlnek. Ez√©rt szok√°s a francia egyh√°zakat szeg√©ny egyh√°zaknak nevezni.

A katolikus iskol√°k szab√°lyoz√°sa k√©tp√≥lus√ļ. EgyfelŇĎl vonatkozik r√°juk a Katolikus Egyh√°z egyetemes (CIC) √©s helyi t√∂rv√©nyei valamint az √°llami t√∂rv√©nyek.

A Katolikus Egyh√°z 1965-ben lez√°rt II. Vatik√°ni Zsinat√°nak Gravissimum Educationis dokumentuma a m√©rvad√≥ a katolikus nevel√©sben. A dokumentum l√©nyege, hogy az embereknek egyetemes √©s elidegen√≠thetetlen joga van a nevel√©sre. Ezen term√©szetjog alapj√°n minden kereszt√©nynek joga van a kereszt√©ny nevel√©sre, amelynek elsŇĎdleges felelŇĎsei a sz√ľlŇĎk, majd az egyh√°z √©s annak eszk√∂zeik√©nt az iskol√°k √©s egyetemek. A dokumentum alapj√°n a r√©szletes szab√°lyokat az Egyh√°zi T√∂rv√©nyk√∂nyv (CIC) tartalmazza. A T√∂rv√©nyk√∂nyv √©s a Gravissimum Educationis adja a Katolikus Egyh√°z nevel√©srŇĎl √©s oktat√°sr√≥l alkotott elk√©pzel√©seinek foglalat√°t.

Advertisement

A Francia Katolikus Egyh√°z helyi szab√°lyai igen hely specifikusak. Ennek kultur√°lis, t√∂rt√©nelmi √©s finansz√≠roz√°si okai vannak. Ez a h√°rom ter√ľlet form√°lta legink√°bb a helyi egyh√°z oktat√°si alapelveit √©s szab√°lyait. Term√©szetesen azt l√°tni kell, hogy a kult√ļra, a t√∂rt√©nelem √©s a finansz√≠roz√°s szorosan kapcsol√≥dik egym√°shoz.

A helyi egyh√°z szab√°lyai k√∂z√ľl az egyik legalapvetŇĎbb az, ahogyan az egyh√°z meghat√°rozza mag√°t a szekulariz√°lt francia t√°rsadalomban. Mivel a Katolikus Egyh√°z alapvetŇĎen abban gondolkodik, hogy minden emberhez sz√≥l az √ľzenete, ez√©rt nyilv√°nos egyh√°zr√≥l besz√©lhet√ľnk. A nyilv√°noss√°g viszont nem olyan egy√©rtelmŇĪ Franciaorsz√°gban, hiszen a francia t√∂rv√©nyek nem kedveznek a vall√°sok nyilv√°noss√°g√°nak. Ez a kedvezŇĎtlen k√∂rnyezet (az oktat√°s ter√ľlet√©n) abban √°ll, hogy az √°llam a katolikus iskol√°kat, mint mag√°n oktat√°si int√©zm√©nyeket kezeli, de a tan√°rok a fizet√©s√ľket az √°llamt√≥l kapj√°k, cser√©be viszont a tanrend megegyezik az √°llami iskol√°k√©val. EbbŇĎl viszont fesz√ľlts√©gek is keletkeznek, hiszen az egynemŇĪek h√°zass√°ga, vagy a gender-program ha r√©sze lesz, a tananyagnak akkor az elker√ľlhetetlen√ľl √∂ssze√ľtk√∂zik a katolikus tan√≠t√°ssal. Visszat√©rve a nyilv√°noss√°g k√©rd√©s√©hez a francia katolikusok saj√°t helyi szab√°lyzatukb√≥l kiindulva √©s igazodva a Katolikus Egyh√°z egyetemes t√∂rv√©nyeihez a nemzet√©rt v√©gzet munk√°nak gondolj√°k az iskol√°k mŇĪk√∂d√©s√©t, hiszen az illeszkedik az √°llami tanrendbe √©s ezzel a mag√°nst√°tusz jogi jellege ellen√©re m√©gis nyilv√°nosnak mondhatj√°k magukat.

A nyilv√°noss√°gb√≥l, mint alapvet√©sbŇĎl, viszont egy eg√©szen √©rdekes szab√°lyoz√°s indul ki, amely ink√°bb egy z√°rt k√∂z√∂ss√©get mutat az oktat√°s ter√ľlet√©n. Ennek t√∂rt√©nelmi √©s finansz√≠roz√°sb√≥l eredŇĎ hagyom√°nyai vannak. A francia katolikusok a t√∂rt√©nelmi s√©relmekbŇĎl kiindulva nagyon erŇĎsen kapaszkodnak a saj√°t k√∂z√∂ss√©g√ľkh√∂z √©s ebbŇĎl kifoly√≥lag az oktat√°s √©s nevel√©s szab√°lyoz√°s√°ban z√°rt t√∂rv√©nyek sz√ľlettek. Ezt mutatja, hogy egy katolikus iskola √©let√©ben az oktat√°s √©s nevel√©s felelŇĎsei k√∂zt nem puszt√°n a tan√°rok vagy oktat√≥k vannak megeml√≠tve, hanem a sz√ľlŇĎk valamint a m√°r v√©gzett di√°kok, a helyi egyh√°zk√∂z√∂ss√©g felnŇĎtt tagjai √©s m√©g az iskola k√∂nyvt√°rosa is. Ez a k√∂z√∂ss√©gi gondolkod√°s egyfelŇĎl tart√°st ad az iskol√°nak (hab√°r bez√°rja azt), hiszen egy csal√°dias l√©gk√∂rt teremt √©s ezen fel√ľl a finansz√≠roz√°s√°nak is alapot √©p√≠t, mivel a szab√°lyzat k√ľl√∂n kit√©r az iskol√°r√≥l val√≥ anyagi gondoskod√°s k√∂teless√©g√©re a sz√ľlŇĎk, az oktat√≥k √©s az √∂regdi√°kok fel√© egyar√°nt. Az √°llami t√°mogat√°s hi√°nya √©s a magas tand√≠j ellen√©re a legt√∂bb mag√°niskola Franciaorsz√°gban katolikus, hab√°r ez hatalmas anyagi terhet r√≥, az egyh√°z minden tagj√°ra legyen az fŇĎpap vagy laikus.

Advertisement

A Francia Katolikus Egyház oktatási alapelvei tehát két pilléren nyugszanak: egyrészt az egyházi iskola nyilvánosságán, amely a nemzetért és az emberiségért végzett szolgálat másrészt a helyi katolikusok közössége, amelynek az iskola egyfajta közösségi megtartóereje.

kép: Telegraph