Csal√°dellenes marxista √∂sszeesk√ľv√©s, az emberi term√©szet ellen k√ľzdŇĎ genderfeminist√°k √©s a csal√°dot tagad√≥ baloldali ideol√≥gia. Frivaldszky J√°nos √≠rta a P√°zm√°ny jogi kar√°n haszn√°lt jogelm√©let tank√∂nyvet, ebbŇĎl szemezget N√©meth √Ād√°m G√©za, mai vend√©gszerzŇĎnk. Akik ‚Äěcsak" √©lett√°rsak, √©s nem h√°zasodnak √∂ssze, azok vadh√°zass√°gban √©lnek? A k√∂nyvben persze elŇĎj√∂n a term√©szetellenes homoszexu√°lis kapcsolat, aminek h√°zass√°gk√©nt val√≥ elismer√©se a h√°zass√°got mag√°t semmis√≠ten√© meg.

Ňźszint√©n megmondom, nagyon meglepŇĎdtem, amikor a kezembe ker√ľlt Frivaldszky J√°nos: A jogfiloz√≥fia alapvetŇĎ k√©rd√©sei √©s elemei (Budapest: Szent Istv√°n T√°rsulat, 2011) c√≠mŇĪ k√∂nyve. Nem, ez nem lehet k√∂telezŇĎ tananyag. Rosszabb pillanataiban meg√≠rta ezeket a furcsa tanulm√°nyokat, de olyan egyetem nincs, ahol ez a k√∂telezŇĎ oktat√°s r√©sze lehet. A P√°zm√°ny egy korrekt int√©zm√©ny, biztos vagyok benne, hogy nem tŇĪrik a homof√≥bi√°t, √©s a kirekeszt√©s b√°rmilyen form√°j√°t, √©s nem v√°rj√°k el a di√°kt√≥l, hogy a vizsg√°n olyanokat mondjon hogy ‚Äěa csal√°d kiz√°r√≥lag f√©rfi √©s nŇĎ h√°zass√°g√°n alapulhat". Elv√©gre a P√°zm√°ny, b√°r egyh√°zi fenntart√°s√ļ int√©zm√©ny, de m√©gsem medresze, vagy papn√∂velde √©s ŇĎk is csak bel√°tj√°k, hogy a jog jelenleg sokkal ink√°bb kapcsol√≥dik az √°llami akarathoz, mint az isteni akarathoz, ak√°rmit is jelentsen az.

Abban is naivan hittem, hogy a t√°rsadalomtudom√°nyok mŇĪvelŇĎi, ha nem is val√≥s√≠tj√°k azt meg, de legal√°bbis t√∂rekszenek a Max Weber-i √©rtelemben vett √©rt√©kmentess√©gre, m√©g akkor is, ha t√∂rt√©netesen a P√°zm√°nyon oktatnak, illetve kutatnak.

A Frivaldszky-f√©le tank√∂nyv mindezekre a prekoncepci√≥kra cs√ļny√°n r√°c√°folni l√°tszik. R√∂viden megfogalmazva v√°llalhatatlan √°ll√≠t√°sok szerepelnek benne, amelyek mellŇĎzik a tudom√°nyoss√°gnak a l√°tszat√°t is, √©s a jogelm√©let oktat√°s√°t politikai ideol√≥gi√°k di√°kokba pl√°nt√°l√°s√°ra haszn√°lj√°k fel, amely nagyon vesz√©lyes ir√°ny. V√©lem√©nyem szerint a jogelm√©let oktat√°s, ha m√°sra nem is, arra biztos, hogy j√≥, hogy a hallgat√≥ legal√°bb elgondolkodik, hogy mennyire relat√≠v minden dolog a vil√°gban, ha ilyen elk√©pesztŇĎ mennyis√©gŇĪ elm√©leti munka sz√ľletett csup√°n arr√≥l, hogy mi is az a jog, √©s mire szolg√°l, √©s hogy is viszonyul a t√°rsadalomhoz. Ezzel az √≠r√°ssal nem akarok v√°laszt adni igaz√°b√≥l semmire, csup√°n annyit szeretn√©k el√©rni, hogy n√©h√°nyan elolvass√°k a k√∂nyvbŇĎl cit√°lt id√©zeteket, √©s legal√°bb egy kicsit elgondolkodjanak, hogy eg√©sz biztosan j√≥ tendencia-e, hogy nem el√©g az, hogy √©let√ľnknek lassan minden ter√ľlete √°t van politiz√°lva, de m√©g az egyetemi oktat√°st is ideol√≥gi√°k szolg√°lat√°ba k√≠v√°njuk √°ll√≠tani. Illetve egy konkr√©t ideol√≥gia szolg√°lat√°ba, a v√°laszt√°si lehetŇĎs√©g felk√≠n√°l√°sa n√©lk√ľl.

Az al√°bbiakban id√©zeteket k√∂zl√∂k a k√∂nyvbŇĎl, n√©h√°nyat komment√°lok, n√©h√°nyat csak ismertetek:

‚Äěa csal√°d az emberi √∂nazonoss√°g kialakul√°s√°nak elsŇĎdleges int√©zm√©nyi kerete." (53. oldal)

‚ÄěA nyugati marxista gondolkod√≥k √©ppen a csal√°dot l√°tj√°k a legveszedelmesebb int√©zm√©nynek." (52. oldal)

‚ÄěA marxista-engelsi√°nus eszm√©k visszak√∂sz√∂nnek a kort√°rs genderfeminista t√∂rekv√©sekben, amelyek nem a norm√°lis mŇĪk√∂d√©s mellett elŇĎfordul√≥ konfliktusokat k√≠v√°nj√°k felt√°rni, hanem a h√°zass√°g √©s a csal√°d int√©zm√©ny√©t akarj√°k problematiz√°lni, √©s kritikailag dekonstru√°lni az√°ltal, hogy az azok alapj√°t jelentŇĎ nemek k√∂z√∂tt k√ľl√∂nbs√©geket, s az azokra √©p√ľlt szerepeket k√≠v√°nj√°k delegitim√°lni. A genderfeminizmus √≠gy hadat √ľzen az elnyom√°s legfŇĎbb forr√°sa ellen, a heteroszexu√°lis kapcsolaton nyugv√≥ h√°zass√°g, √©s csal√°d ellen." (52. oldal)

‚ÄěA h√°zass√°g √©s a csal√°d a posztmodern korban √°ltal√°nosan √©rezhetŇĎ int√©zm√©nyellenes√©gnek esik √°ldozatul, amely be√°ll√≠totts√°g√°nak jobb√°ra baloldali ideol√≥giai gy√∂kerei vannak." (53. oldal)

Advertisement

M√°r a fent id√©zett r√©szekbŇĎl kivil√°glik, hogy Frivaldszky tan√°r √ļr vil√°ga a bar√°t-ellens√©g, j√≥-rossz dichot√≥mia alapj√°n oszlik fel. Ez a szeml√©letm√≥d √°thatja az eg√©sz k√∂nyvet, amely furcsa egy jogelm√©let tank√∂nyv eset√©ben.

‚Äěa m√°r nem vadh√°zass√°gnak, hanem bizonyos eufemizmussal ‚Äěegy√ľtt√©l√©snek" nevezett kapcsolatban a partnerek nem akarj√°k kinyilv√°n√≠tani k√∂tel√©k√ľk tart√≥ss√°g√°nak sz√°nd√©k√°t a nyilv√°nos elk√∂telezŇĎdŇĎ igennel, mivel nem akarj√°k a h√°zass√°got." (56. oldal)

‚Äě‚Ķm√©gis a h√°zass√°gon alapul√≥ csal√°d st√°tusz√°t ut√°nz√≥ jogi jelleget akarnak‚Ķ" (56. oldal)

Advertisement

B√°r explicite nem √≠rja le, hogy term√©szetellenes a homoszexu√°lisok szexu√°lis kapcsolata, azonban m√©gsem marad benn√ľnk sok k√©ts√©g a szerzŇĎ v√©lem√©ny√©t illetŇĎen, az ilyen mondatok ut√°n:

‚ÄěManaps√°g politikailag nem minŇĎs√ľl ‚Äěkorrektnek" term√©szetellenesnek tartani a homoszexu√°lis p√°rok egy√ľtt√©l√©s√©t, sŇĎt, ez az emancip√°ci√≥ oda vezetett, hogy paradox m√≥don mag√°t a homoszexu√°lis jelleg√©t jelent√©ktelen√≠tik el." (59. oldal)

‚ÄěA h√°zass√°gszerŇĪ kapcsolatban √©lni k√≠v√°n√≥ homoszexu√°lis szem√©lyek kapcsolatai a heteroszexu√°lis szem√©lyek egy√ľtt√©l√©s√©vel szemben struktur√°lisan nem k√©pesek a h√°zass√°g ut√°nz√°s√°r√°ra" (59. oldal)

‚ÄěA heteroszexu√°lis √©s a homoszexu√°lisok k√∂z√∂tt az √©rzelmi szf√©r√°n t√ļl nincsen semmif√©le azonoss√°g elem, olyan egyenlŇĎs√©g, amit a jog int√©zm√©nyes√≠teni tudna." (59. oldal)

‚ÄěHa viszont a jogalkot√≥ egyenlŇĎ v√©delemben r√©szes√≠t term√©szet√ľk szerint nem egyenlŇĎ rel√°ci√≥kat, akkor ezzel a term√©szete szerint kiemelkedŇĎ v√©delmet √©rdemlŇĎ int√©zm√©nyt, azaz a h√°zass√°got vesz√©lyezteti." (59. oldal)

Advertisement

Sajn√°latos m√≥don ezt a meg√°llap√≠t√°st nem indokolja meg a szerzŇĎ, pedig errŇĎl roppant √©rdekes vit√°t lehetett volna folytatni.

‚ÄěA h√°zass√°gszerŇĪ kapcsolatok megkre√°l√°sa a homoszexu√°lisok sz√°m√°ra csak azt jelenten√©, hogy a jogot azon szerepekre val√≥ eljut√°s elŇĎseg√≠t√©s√©re pr√≥b√°lj√°k meg felhaszn√°lni, amiv√© v√°lni szeretn√©nek, de nem tudnak." (59. oldal)

‚ÄěMi√©rt kellene a szexu√°lis jellegŇĪ mag√°nkapcsolatoknak, mikor a szexualit√°s mag√°njelleg√©t manaps√°g szigor√ļan v√©di mindenki, k√∂z√ľggy√© v√°lni, s jogi elismer√©st is kapnia (‚Ķ), a bar√°ts√°g sem jogias√≠that√≥ el mag√°njelleg√©ben, minthogy a jog sz√°m√°ra nincs relevanci√°ja." (59. oldal)

‚ÄěA baj nem abban van, hogy a homoszexu√°lis p√°rok h√°zass√°ga struktur√°lisan ut√°nozza a h√°zass√°got, mint p√©ld√°ual a heteroszexu√°lisok √©lett√°rsi egy√ľtt√©l√©se, hanem, hogy misztifik√°lva teszi ezt, erŇĎs ideol√≥giai t√°mogatotts√°ggal. Ezen ut√°nz√°snak azonban semmilyen val√≥s alapja nincs a homoszexu√°lis p√°rokn√°l a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ nemi jelleg hi√°nya miatt, √≠gy nem v√°lik kapcsolatok kv√°zi-h√°zass√°g szerŇĪv√© a m√≠mel√©s r√©v√©n. M√°rpedig a pozit√≠v jog a dolgok val√≥s term√©szet√©t kell, hogy √©rv√©nyre jutassa." (60. oldal)

‚ÄěA genderfeminizmus csal√°d-dekonstrukci√≥s programja" c√≠mmela jogelm√©let szempontj√°b√≥l egy√©bk√©nt kev√©ss√© relev√°ns mozgalomnak n√©gy oldalt is sz√°m a szerzŇĎ. M√©g egyszer felh√≠vom a figyelmet, hogy egy tank√∂nyvrŇĎl van sz√≥! Meg√°llap√≠tja, hogy, mivel a genderfeminista mozgalom a csal√°d ellen k√ľzd,

‚Äě‚Ķ√≠gy tulajdonk√©ppen az emberi term√©szet ellen folytatja k√ľzdelm√©t" (60. oldal)

A genderfeminizmus k√©pviselŇĎi az ide√°lis t√°rsadalmat olyannak k√©pzelik a szerzŇĎ szerint, amelyben

‚Äěaz emberis√©g (‚Ķ) majd v√©gre visszat√©rhet a term√©szetesen perverz polimorf szexualit√°s √°llapot√°hoz, ami az ŇĎ szem√ľkben meg fogja val√≥s√≠tani az igazi egyenlŇĎs√©get" (60. oldal)

‚Äěaz emberi term√©szettel ‚ÄďmeggyŇĎzŇĎd√©s√ľnk szerint‚Äď teljesen ellent√©tes n√©zeteket vall√≥ radik√°lis poszt-marxista ideol√≥gia szerint a nemi k√ľl√∂nbs√©geket, √©s ezzel egy√ľtt a jelenlegi nemeket is fel kell teh√°t sz√°molni, hogy mindenki a maga kedve √©s v√°laszt√°sa szerint alak√≠thassa ki saj√°t nemi identit√°s√°t √©s t√°rsadalmi szerep√©t." (60. oldal)

‚Äě‚Ķa genderfeminist√°k szerint a marxizmus azzal, hogy a gazdas√°gi t√©nyezŇĎkre √©s megold√°sokra helyezte a hangs√ļlyt, igen helytelen√ľl nem int√©zett k√∂zvetlen t√°mad√°st a csal√°d ellen, m√°rpedig ez az int√©zm√©ny az oszt√°lyok l√©tez√©s√©nek igazi oka‚Ķ" (62. oldal)

Advertisement

Frivaldszky v√©gezet√ľl id√©z Angelo Scola, F√©rfi + nŇĎ c√≠mŇĪ nagysikerŇĪ k√∂nyv√©bŇĎl:

‚ÄěA m√°sik ir√°nti sz√ľks√©g/v√°gyakoz√°s, amelyet √©n f√©rfik√©nt vagy nŇĎk√©nt megtapasztalok, nem hendikep, hi√°nyoss√°g jele, hanem ink√°bb a h√°romszem√©lyŇĪ egy Istenben √©lŇĎ teljess√©g nagy kalandj√°nak a visszhangja, hiszen az Ňź hasonlatoss√°g√°ra vagyunk teremtve." (63. oldal)

A fenti id√©zetek alapj√°n mindenki d√∂ntse el saj√°t √≠zl√©se szerint, hogy belef√©rhet-e egy b√°r nem √°llami, de az √°llamhoz a jog r√©v√©n nagyon erŇĎsen k√∂tŇĎdŇĎ int√©zm√©ny oktat√°si programj√°ba, hogy ilyen m√≥don folytass√°k az oktat√°st. Szerintem ez nem jogi oktat√°s, hanem egy n√©zetet t√°mogat√≥ propaganda, ami nem serkent vit√°ra. Elv√©gre m√©giscsak gondolkod√≥ emberek vagyunk.

Advertisement

Megjegyz√©s: 2013-ban megjelent a k√∂nyv √ļjabb kiad√°sa, √≠gy hivatalosan m√°r nem a 2011-es kiad√°s k√©pezi az oktat√°s anyag√°t. Az √ļj kiad√°s√ļ k√∂nyvet nem √°llt m√≥domban megszerezni. Tudtommal a hallgat√≥k jelentŇĎs r√©sze tov√°bbra is a kor√°bbi kiad√°s alapj√°n k√©sz√ľlt jegyzetbŇĎl k√©sz√ľl a Jogelm√©let 2 vizsg√°ra. A megjel√∂lt oldalsz√°mokt√≥l egy-k√©t oldalnyi elt√©r√©s lehet.

Kép innen.