Az Együtt 2014 - PM januárban jelentette meg választási programját. Az oktatáspolitika vonatkozásában két politikusuk, Szelényi Zsuzsanna és Barabás Richárd válaszolt kérdéseinkre. A beszélgetés első felvonásában a közoktatás került fókuszba. Érdekes képet kapunk: Miközben nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy egyáltalán szeretnének-e külön oktatási minisztériumot négy hónappal a választások előtt, első olvasatra szimpatikus változtatásokat eszközölnének. Második körben már árnyaltabb a kép, erről beszélgettünk.

Kinek, illetve kiknek a nevéhez fűződik az Együtt 2014 – PM program oktatáspolitikai részének kidolgozása?

Szelényi Zsuzsanna: A Haza és Haladás Alapítvány 2011 óta foglalkozott igen jelentős mértékben a hosszútávú oktatáspolitika kereteinek megfogalmazásával. A Fehér Könyvünk jött létre több tucat szakértő bevonásával, egy kutatási részt is készítettünk. Ez egy nagy vitaanyag, de nem egy pártprogram. De ez a könyv képezte az Együtt-PM oktatáspolitikai programjának alapját.

Megkerülhetetlen kérdés: Szeretnének-e oktatási minisztert állítani?

Sz.Zs.: Ez most nem kérdés. A választásokon való indulás céljából jött létre ez az alkalmi, technikai koalíció. Ez nem egy kormány koalíció, az a választások után szerveződik meg egy győzelem esetén, a miniszter személye nem a mai nap kérdése.

Advertisement

Maga a párt nem szeretne oktatási minisztert állítani? Lesz-e egyáltalán újra oktatási minisztérium?

Barabás Richárd: Pont azért mutattuk be most ezt a programot - ezzel is bizonyítva -, hogy ez a pártszövetség nem egy összeolvadás, nem feladjuk a saját céljainkat. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy bármilyen is lesz ez a kormánykoalíció, mindezeket megvalósítsuk. Tudjuk azt, hogy mindent nem lehet, ez várható, de tűzön vízen a programunkat fogjuk képviselni, különösen az oktatáspolitikában.

Sz.Zs.: Én válaszolok is a kérdésre. Ez egy választási program, nem egy kormányprogram, az egy másik műfaj. Azt elárulhatom, hogy közjogi elképzeléseink is vannak a választási helyzet utánra, és abban nem a jelenlegi kormányzati struktúrát tartanánk meg. Az Emberi erőforrások minisztériuma ebben a gigantikus, átláthatatlan és felelősséghiányos állapotában létezik, ezt semmiképp sem tartanánk meg. Egy sokkal átláthatóbb miniszteriális berendezkedést csinálnánk meg, amiben az oktatásnak egy jelentős különálló portfóliója lenne.

Advertisement

Akkor ki fogja képviselni az Együtt-PM oktatáspolitikai programját az egyeztető tárgyalásokon a pártszövetséggel, ahol egy Hiller Istvánnal kell leülni?

Sz.Zs.: Most nincsenek ilyen tárgyalások. Egy választási kampány van amiben a mi választási közösségünk a Fidesszel áll szemben.

A rendszerváltás után érzékelni lehetett, hogy a kormányok és az ellenzék meg tudott állapodni bizonyos nemzetstratégiai célokban. Ilyen volt a NATO csatlakozás, vagy az EU csatlakozás. Utóbbit követően mintha ez elveszett volna, és a közhangulatot egy Önök által is használ kifejezés írja le: hideg-polgárháború alakult ki. Minden kormány igyekszik változtatni az előző kormányzati struktúrán, így az oktatáspolitikában is. Lehetséges-e az Önök elképzelése szerint a jövőben, hogy az oktatási szféra alkossa azt a nemzetstratégiai ágazatot, ami kormányzatokon átívelő lenne?

Sz.Zs.: Én nem az EU csatlakozás óta látom ezt, hanem 2010 óta áll fenn a hideg-polgárháború. Az oktatás területén is sok kérdésben folytatólagos politikát képviseltek 2010-ig, a hangsúlybeli különbségek ellenére is. A magyar oktatási rendszernek az a legnagyobb problémája, hogy nem elég esélykiegyenlítő, ezt minden kormány tudta. Hogy ezt mennyire próbálták és milyen sikerrel megoldani, abban lehettek különbségek, de az oktatásban nem volt korábban hideg-polgárháború. A Fidesz sarkalatosan szembemegy az összes eddig oktatási koncepcióval, és a fejlett világban tapasztalható trendekkel is.

Visszaadjuk a döntések jogát a szülőknek, a tanároknak és az iskoláknak:
Az iskolaválasztás és a rugalma
s beiskolázás jogát a szülőnek.
A tanítás szabadságát a pedagógusnak.
A tantestület és az iskola szakmai irányítási jogát az igazgatónak.
Az igazgatókinevezés lehetőségét a helyi közösségeknek.
(A Te jövőd - Együtt-PM program)

Tervezik-e a jövőben a KLIK felszámolását?

Sz.Zs.: A programunkban az szerepel, hogy sóval fogjuk beszórni a helyét.

A helyi közösségeknek adnák vissza a jogkört?

Sz.Zs.: A programunkban szereplők felszámolása mind a KLIK felszámolását jelentik, csak nem úgy szerepel, hogy felszámoljuk a KLIK-et. Az iskolák fenntartását és vezetését a helyi közösségeknek, kis települések esetén önkormányzatoknak, önkormányzati közösségeknek adjuk vissza. Az oktatás autonómiája és a tanítás szabadsága azt kívánja, hogy a döntések ott szülessenek, ahol a gyerekek vannak, így KLIK-re semmi szükség nincsen.

Advertisement

A finn oktatáspolitika sikerét szereti kiemelni kormányzat és ellenzék is. Finnországban a sarkkörön és a fővárosban ugyanabban a minőségben folyik az oktatás. Önök pedig épp egy központosított oktatást szeretnének felszámolni, illetve a szegregációt is.

Sz.Zs.: A finn oktatás nem központosított, hanem kimenetében produkál egységes minőséget, nagyon magas kimeneti elvárásai vannak. Az Orbán-i központosítás viszont azt jelenti, hogy ugyanazt kell betolni a gyerek fejébe, függetlenül attól hogy milyen háttérrel rendelkeznek, ugyanabból a könyvből adják le nekik az anyagot. A finn rendszer nem azért jó, mert központosított a tartalom, hanem mert rendkívül komolyan foglalkoznak a tanárokkal. Ott azok mennek tanárnak, akik a legjobbak, mert tanárnak lenni egy nagyon megbecsült szakma. Sokat keresnek a tanárok, sok támogatás jár azoknak, aki elmennek a sarkköre, ahol nincsenek meg a megfelelő eszközök, azokat szinte duplán megfizetik. A fiatalokat és tanárokat állandóan továbbképzik, nagyon sokat tesznek bele a rendszerbe szolgáltatóként a tanárokon keresztül. Egyénileg bánnak minden gyerekkel, akinek erre szüksége van. Ennek az eredménye, hogy 16-18 éves korukra a korábbi, egymáshoz képest jelentkező lemaradásokat a rendszer kompenzálja. A finn modellnek így nincs köze a központosításhoz.

A PISA értőolvasás felmérés romló eredményei okán Hoffmann Rózsa intézkedési terv kidolgozására kérte fel a közoktatási intézményeket. Önöknek milyen elképzelésük van hosszú távon a helyzet javítására?

Advertisement

Sz.Zs.: A PISA felmérés eredményeinek javulásához két dolog kell: A pedagógusokat kell más elvárásoknak és szolgáltatásoknak kitenni és más ösztönzőkkel ellátni. Hogy a gyerekek mit tanulnak meg, az nagyon jelentős részben a tanárokon múlik. A másik, hogy az alapképességekre és készségekre kell az iskolai tudásfejlesztés hangsúlyát tenni. Ezek az értő olvasás, írás készség, stabil matematikai tudás, nyelvtudás, informatikai készség. A mostani Hoffmann-rendszer ezt nagy mértékben aláásta.

A tanári szakemberhiányt milyen módon szeretnék megoldani?

Sz.Zs.: A szaktanárhiányt a régi tanárok reaktiválásával lehet segíteni, visszahívva őket a kényszernyugdíjazásból. Hosszú távon azonban ez nem egy egynapos program, sokkal több pénz kell ahhoz, hogy vonzóvá tegye egy kormány a tanári pályát, de arra abszolút van egy kormányzatnak lehetősége, hogy ezt kitűzze stratégiai célnak, és évről évre növelje a forrásokat. Nem fűnyíró elv alapján kell csökkenteni vagy növelni a fizetéseket, hanem olyan ösztönzőket kell beleilleszteni, hogy a többet vállalók többet kaphassanak.

Advertisement

A kormányzati kommunikáció szerint növelték a pedagógusok fizetését, azonban felszámolták a feladatok utáni bérpótlékokat. Ezt az emelést elvenné az Együtt-PM, vagy újraosztaná a kertet?

Sz.Zs.: Nem vennénk el semmit, nagyon keveset keresnek a tanárok, a mostani béremelés el van hibázva, nem díjazza az extra teljesítményt. Mi a mostani alapbéres állapothoz mérten tervezzük a változtatást. Ez egy látszólagos béremelés volt.

Hogyan lehet elérni, hogy Nógrádban is ugyanazt produkálja az oktatási rendszer, mint Budapest Hegyvidék kerületében?

Advertisement

Sz.Zs.: Hegyvidék kerületben azért tudnak megtanulni idegen nyelveket meg digitális tudásra szert tenni, mert minden gyereknek van otthon számítógépe, el tudják vinni őket a szülők különórákra. Egyébként jobbak az iskolák feltételei is. A programunknak az célja, hogy az informatikai és nyelvtudással rendelkező tanári végzettségű diplomásokat visszavonzzuk a piacról az oktatási rendszerbe, olyan ösztönzőket kell beépíteni, hogy elmenjenek a kisebb településekre is tanítani, ezáltal több pénzt is kell nekik fizetni, mert ez tehertétel.

A szegregált oktatás ellen szeretnének fellépni az Oktatási Hivatal szerepének növelésével, hogy normatívát csak olyan iskola kaphat, ahol a szegregációt felszámolják.

Sz.Zs.: A fő probléma, hogy nagyon sok település van, ahol az önkormányzati iskolák szegregáltak. A szegregáció tilalma benne van a jogszabályokban, de ezt nem tartja be senki. Mi a hatósági és monitoring funkciókat erősítenénk. Van egy mechanizmus, ami kiváltja a szegregációt, ennek ellenben kell cselekedni. Az egyik feltétele, hogy jó minőségűek legyen a vidéki iskolák is, így nem fogják onnan kivenni a jómódú szülők a gyerekeiket, az iskolák nem válnak szegregált. Ma ez a kormány nem tartatja be a szegregáció tilalmára vonatkozó jogszabályokat.

Advertisement

Az interjú II. része a Felsőoktatás témakörében holnap folytatódik. Az Együtt-PM ingyenessé tenné az alapdiplomát, ezzel együtt felszámolná az ösztöndíjrendszert.