Elektronikus HÖK-választást szeretne, az összes szerződést közzétenné az interneten és nem akar pártpolitikát látni a HÖK-ökben Zaránd Péter, aki október hatodika óta az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke.„Megkérdőjelezhetetlen gazdasági hátterű HÖK-öt" alakítana ki Zaránd, aki nem tartja túl sokra elődjének, Kalina Gergelynek a munkáját.

A legtöbb kérdés természetesen az átláthatóságra vonatkozik nagyinterjúnkban, amit Fanó, Hava Nikita és G. Szabó Dániel készített.

Az interjú szeptember végén, Zaránd Péter hivatalba lépése előtt készült. Nehéz szülés volt. Először azzal szívattuk meg magunkat, hogy túl hosszan beszélgettünk Zaránddal, ezért az interjút begépelni is sok munka volt, meg el is lustálkodtuk az időt. De ami utána következett, abban sem volt köszönet. Zaránd először meglepődött, hogy akkor ez most tényleg interjúként jelenne meg, kérdések és válaszok formájában, noha már előre emailben egyeztettük vele, hogy interjút szeretnénk készíteni vele.

Ezután ment a levelezés meg az akadékoskodás még egy darabig, aztán kénytelenek voltunk jogászkodni egyet és Zaránd csak azután volt hajlandó foglalkozni az interjú leiratával (amit a megjelenés előtt elküldtünk neki egy átnézésre), hogy megírtuk: ha válaszol, ha nem, lehozzuk a szöveget. Szóval így lehet az, hogy mostanáig húzódott egy interjú megjelenése.

Mindig örülünk, ha nyilvánosságra kerülnek fontos, közérdekű adatok, így az is tetszett, hogy az elnöki pályázatodban kulcsszó az átláthatóság. Miért döntöttél úgy, hogy a pályázatot nyilvánossá teszed az interneten?

Ebben nem én vagyok az első, tavaly Kalina Gergely (az előző ELTE EHÖK-elnök) is nyilvánosságra hozta pályázatát. Korábbi EHÖK-ös munkám során a közkapcsolatokért feleltem, így az ő pályázatának nyilvánosságra hozataláért is.

Pályázati munkádnak „Az építkezés éve" címet adtad. Miért?

Július elején kezdtük el a kabinettel az építkezést, azaz saját pályázatunk megírását. Ezt megelőzően fél évünk volt arra, hogy összeválogassuk a csapatot. Amikor már minden tisztségre volt jelöltünk, meghívtam magamhoz a kabinetet, hogy tartsunk egy két és fél napos csapatépítést.

Egyértelmű volt, hogy van valami az ELTE EHÖK-ben, ami nagyon tönkrement, és nekem, nekünk nincs más utunk, mint hogy ne csak helyrehozzuk, hanem szemléletváltással újat építsünk.

Ezek szerint nem voltál jó viszonyban Kalinával.

Hát nem. Én Gergő idején alelnök voltam, de december 13-án lemondtam, és ha úgy tetszik, ellenálltam.

Advertisement

Különböző indokokat hallhattunk tőled a lemondásra. Az egyik az volt, hogy nem tetszik neked, hogy az EHÖK bele akar szólni a kari HÖK-ök működésébe.

Az egyik ok valóban az volt, hogy az ÁJK HÖK és az EHÖK között számomra morálisan vállalhatatlanná vált a viszony. Megtudtam, hogy az EHÖK elnöke a jogi kari HÖK autonómiájába avatkozva szervezkedett a legitimen megválasztott ÁJK HÖK elnök, Bubla Áronellen. Áronnak teljesen más elképzelései voltak, mint Gergőnek. Kalina egy szolgáltatásszervező típusú HÖK-öt képzelt el, ami a nyugati modell szerinti student union-nak felel meg. Ez a fajta szervezet nem a közös érdekképviseletet tartja központi céljának, hanem a bulikat, szolgáltatásokat tartja szem előtt. Azt gondolom, ez is egy legitim dolog, csak nem hallgatói önkormányzatiság.

Az építkezés részletei is érdekelnének még.

Egy új szervezetet fogunk létrehozni, kiépíteni. A küldöttgyűlésen egy ellenem szavazó kari HÖK-elnök azt a kérdést szegezte nekem, hogy én hogy akarok bármiféle érdekképviseletet vezetni, ha Gergő eredményeit nem ismerem el. Én erre annyit válaszoltam, hogy ennek a hallgatói önkormányzatnak nincs más esélye, minthogy a nulláról építkezzen. Észre kell vennünk, hogy az ELTE EHÖK egyetemen túli megítélése igen gyenge, az egyetemen belül pedig szintén megkérdőjelezhető, ha csak az utóbbi idők botrányait vesszük alapul.

A legegyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy most teszünk egy cezúrát és tiszta lappal indulunk.

Te mit tanultál az elődöd hibáiból, vagy mit csinálnál másképp?

Nem szeretném összehasonlítani kettőnk felfogását, mert jelentősen más elképzeléseink vannak. Az is teljesen legitim, amit ő képvisel. Én Gergőt okos srácnak tartom, de azt gondolom, hogy nagyon sok hibát követett el.

Egyedüliként indultál. Tulajdonképpen nem volt sok választás.

Értem, mit akarsz ezzel mondani, de azt gondolom, hogy ez nem ugyanaz az egyedül indulás, mint amikor például tavaly Gergő egyedül indult, és egy kar kivételével mindenki rá szavazott. Én idén szintén egyedül indultam, de tizenegyen ellenem szavaztak. Fél éven keresztül keményen küzdöttünk, hogy támogatottságot szerezzünk ahhoz, hogy egy egészen új elképzelést érvényesítsünk.

Akkor innen nézve az ellenszavazatokat is pozitívumként éled meg?

A programomat nem véletlenül zárom azzal, hogy „őszinte támogatásotokban bízom". Ha valaki nem őszintén teszi, nem kell engem támogatnia. Amúgy is abban bízom, hogy idővel, a munkánk során azok a célok, amiket megfogalmaztunk, támogathatóak lesznek.

Kik az embereid?

Mindenkit felsoroltam a programban. Van viszont egy új tisztség, a pályázatírói. Erre Horváth Lászlót, az Illyés Sándor Szakkollégium választmányi elnökét kértem fel. Ő jelentős szakmai tapasztalattal jelentkezik, bírált már TÁMOP-pályázatokat és nyert is meg. Kézenfekvő választás volt, profi pályázatíró.
Én a non-profit szférából jövök. A Policity is tipikusan az a szervezet volt, aminek soha nem volt köze állami pénzekhez, csak pályázati úton. A projektjeinkhez mindig nekünk kellett megvalósítani az anyagi feltételeket.

Itt is olyan szervezetet szeretnék, amiben azért versengünk, hogy egy projektet minél jobbá tegyünk, és pályázati úton tudjuk finanszírozni.

Milyen pályázatokra gondolsz?

Szerintem nagy lehetőségek vannak. Sok EU-s támogatás van a civil szféra számára, vagy ott van például a Norvég Civil Alap.

Advertisement

Ők inkább a civil szférát támogatják, ha megnézed az idei nyerteseket, nincs köztük felsőoktatási szervezet.

Kérdés, milyen szervezet. Azt gondolom, hogy ezt alapítványi támogatással kell megoldani. Ha lenne az EHÖK-nek egy alapítványa, mint civil szervezet, miért ne pályázhatna? Nyilván nem buliszervezésre, hanem mondjuk szervezetfejlesztésre. Olyan tréningekre, amitől egy szervezet modern lehet. (Az interjú készülte óta eltelt időben, a terület szélesebb átlátása után, Zaránd szerint a pályázások vélhetően nem az itt említett rendszerben fognak alakulni.)

Az átláthatóságot nagyon kiemeled a programodban. Az elődöd, Kalina Gergő már elkezdett nyilvánosságra hozni szerződéseket, de még mindig fehér folt a kari HÖK-ök alapítványainak gazdálkodása. Ezzel kapcsolatban mi a terved?

Advertisement

Ez nehéz kérdés. Ezek autonóm szervezetek. Nem látom ennek a megoldását, és nem szeretnék elhamarkodott választ sem adni ezzel kapcsolatban.

Azt is írtad a pályázatban, hogy elektronikus szavazásokat írnál ki. Milyen formában és mikorra tervezed?

Ez olyan cél, amiről pontosan tudtam, hogy nehezen tudom majd végigvinni. De úgy gondoltam, szükség van a választási reformra. Erről előzetesen egyeztettem is elnökökkel. Tudtam, ha ilyen célt írok a programba, azt csak úgy tehetem meg, ha valós támogatottság van mögötte. Azt gondolom, hogy ez megvalósítható. (Novemberben már határozott az EHÖK az elektronikus választás bevezetéséről és a küldöttgyűlési választások egységes időpontjáról.)

A Neptunon keresztül meg lehet ezt valósítani?

A Neptun jelenleg nem alkalmas erre, úgyhogy valószínűleg külön szoftver kell majd. Hogy ez hogyan valósulhat meg, az még kérdéses. Először egy egyetemi szintű igényfelméréssel próbálkoznék, ez nagyjából novemberre már kivitelezhető lesz. (Az interjú óta kiderült, hogy ez a projekt csúszik, csak tavasszal indul el az előkészítés.)

Ez olyasmi lenne, mint egy véleménynyilvánító népszavazás?

Igen, olyasmi, de a módszertant még ki kell dolgoznunk hozzá.

Vagy amikor a tanárértékeléseket töltjük ki a szemeszter végén.

Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV), igen. Ezt azért csinálnám, hogy hangot kapjunk.

Egyetemstratégiai kérdésekben, amelyekbe a hallgatói önkormányzatoknak beleszólásuk van a szenátus és a kari tanácsok révén, úgy lehet erőt mutatni, ha fel tudjuk mutatni, hogy egy adott kérdésre számottevő hallgató ezt a választ adta.

Ezzel hangsúlyosabbá válna, hogy az én döntésem valóban képviseleti döntés.

Kicsit furcsa, hogy a pályázatodban azt olvastuk, hogy a rektorválasztáson azt a jelöltet fogjátok támogatni, aki a legjobban kedvez a hallgatóknak.

Szerintem ez nem furcsa, mert én a hallgatók érdekeit akarom képviselni.

De ez úgy is értelmezhető, hogy aki a legtöbbet ígér, amögé álltok.

Itt azért van némi kapcsolódás a minőségbiztosítás megújításához, amit komoly célkitűzésnek tartunk. A rektorválasztás kiváló alkalom arra, hogy rengeteg újítást bevezethessünk, csakúgy, mint az EHÖK elnökválasztás. A minőségbiztosítási rendszer megújítása fontos feladat egy olyan időszakban, amikor egyre több az önköltséges hallgató. Amikor több százezer forintot fizetnek ki egy félévért, én úgy veszem, hogy oktatási szolgáltatásért, akkor szóljanak bele és véleményezzék ezt a szolgáltatást. Szükség van tehát visszacsatolásra, de ez nem új ötlet. Azt gondolom, hogy az OMHV-n is lenne mit fejleszteni. Nem csak az egyetem vezetése, hanem a saját oldalunkról is. Nagy hiányosság, hogy a HÖK kevés elvárást támaszt az OMHV 50 százalék feletti kitöltöttségéért cserébe. Ezért a programunkban meg is fogalmaztuk, hogy ki kell dolgoznunk a tanulmányi bizottsággal legalább 4-5 olyan feltételt, ami a megfelelő OMHV kitöltöttségért cserébe elvárható lehet.

Advertisement

Beszéltünk arról, hogy szeretnél visszajelzéseket kapni a hallgatóktól. Hogyan közelednél hozzájuk?

Ennek az egyik módja a rendszeres igényfelmérés lenne. Másrészt szeretnék valamilyen becsatornázást minden hallgatói csoporthoz, ahogy a szakkollégiumokhoz is. Szeretném, ha rendszeresen tudnánk egyeztetni egyetemstratégiai kérdésekről. Az igényfelmérés mellett fórumokat tarthatnánk negyedévente, vagy akár rendszeresebben, ahol az egyes hallgatói csoportosulások képviselőivel tudnánk egyeztetni. Az ELTE-n rengeteg önszerveződő csoport van, én is ilyenből jövök. A HÖK azzal a problémával küzd, hogy a hallgatói részvétel szavazáskor, döntésekkor meglehetősen alacsony.

Nem érünk el megfelelő számú hallgatót. Azt gondolom, hogy ezek a csoportosulások viszont igen. Az lenne a cél, hogy szerves kapcsolatunk legyen a hallgatókkal, és ne csak facebook-üzeneteken keresztül próbálkozzunk így tenni.

Ha már a Facebook-ot említed, nem gondoltál még arra, hogy saját oldalt készíts?

Magamnak? Nem, dehogy. (Mosolyog.)

Miért? Török Márknak is van. (az SZTE EHÖK elnöke)

Azért akkora hal nem vagyok, mint Török Márk. Nem is szeretnék.

Ha már szóba került Török Márk, a pályázatodban említetted, hogy…

Őt nem. (Egyszerre nevetünk fel.)

Szóval a pályázatodban említetted, hogy a rendezvények lebonyolításához egy non-profit kft-t is lehetne alapítani. Hogyan szeretnéd ezt kivitelezni? Ezt elég nehéz lehet valóban non-profitként kezelni, gondoljunk csak a miskolci, a BME-s vagy a szegedi HÖK-ök példáira.

Advertisement

Azt nem szeretném véleményezni. Eleve szerintem a szegedi és a BME-s elkülönítendő, etikai kérdések miatt. Az ELTE-n egyébként működik ilyen kft. A szolgáltatásszervezésért az ELTE Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft. felel, de problémás helyzetben van, így maga a szolgáltatásszervezés is nehezen megoldott. A programunkban javaslatokat tettünk a kérdés megoldására. A lehetőségek közül az egyetem vezetése választhat majd. Az egyik forgatókönyvünk az, hogy legyen egy ilyen non-profit kft.

Azt is említetted a pályázatban, hogy közösségi pénzgyűjtő oldalakon is szereznél forrásokat. Mire fordítanád az így befolyt összeget?

Beszéltem arról a mentalitásról, hogy ne az egyetemtől várjuk a segítséget, hanem versenyezzünk projekt alapon. Alapvetően szervezetfejlesztésben és képzésekben gondolkodom. Például az ELTE Karrierközpont is egy TÁMOP pályázatból valósult meg.

Hogyan tervezed átláthatóvá tenni a HÖK-öt?

Nem csak gazdaságilag, hanem egy új EHÖK honlapot is létre fogunk hozni, mert a mostani nem működik. Ide minden küldöttgyűlési jegyzőkönyvet, határozatot, a költségvetést, a költségvetési beszámolót és a megkötött szerződéseket is szeretném kitenni, valamint minden küldöttgyűlési tag nevét is, hogy a hallgatók lássák, kik képviselik őket. Tudom, hogy már kikerült az ELTE Online-ra egy adag dokumentum, ami nyilván nem véletlen, hogy pont akkor.

Mire célzol ezzel?

Azt gondolom, hogy az nem túl hiteles, ha valakinek a három éves elnöki teljesítménye az, hogy az utolsó pillanatban kiteszi a szerződéseket, azután azt mondja, hogy „én transzparens voltam".

Valamint azt gondolom, hogy sajtóetikai szempontból sem helyes az, ha az EHÖK elnöke egy autonóm egyetemi újságot arra használ, hogy közérdekű adatokat ott osszon meg. Erre lenne való az EHÖK saját honlapja, ami most nem működik.

Az összes szerződést ki akarod tenni?

Persze, ez legyen átlátható.

És az, hogy kik részesülnek a HÖK-ös jutalomkeretből?

Ha a bíróság kimondja, hogy a kiemelkedő hallgatói teljesítmény egyszeri ösztöndíjából (KHTEÖ) részesülők adatai nyilvánosak, akkor persze.

Advertisement

És ha valaki önkéntesen hozzájárul ahhoz, hogy a neve és a jutalma nyilvános legyen? Az ÁJK-n már volt ilyen kezdeményezés.

Igen, de pontosan a döntés hiánya miatt a főtitkár úr türelemre intette az ÁJK HÖK-öt.

Te közzé fogod tenni, hogy mennyi jutalmat kapsz?

Jutalmat nem fogok felvenni, csak közéleti ösztöndíjat fogok kapni.

Az EHÖK-ben nincs KHTEÖ?

De van. Amikor még alelnök voltam, és megkaptam az első közéleti ösztöndíjamat, 70 ezer forintot, akkor úgy gondoltam, hogy nem érdemeltem meg. Ezt jeleztem az akkori elnöknek, amire ő azt mondta, hogy „fogod még egyszer úgy érezni, hogy ez kevés".

Ma sem érzem úgy, hogy jutalmaznom kéne magam.

Említetted a szerződéseket és az átláthatóságot, de a kari lapok általatok kitett nyomdai szerződései közt nem szerepelnek az ÁJK-s Jurátus szerződései és úgy tudom, hogy ilyen szerződéseket az előző években sem kötöttetek. Hogyan valósult meg a Jurátus finanszírozása?

Nem tudom, hogy voltak-e szerződések.

Nem tudod? Te voltál a Jurátus főszerkesztője.

Igen, de az ÁJK HÖK pénzügyeire nem láttam rá, mert nem voltam sem elnök, sem szociális vagy gazdasági alelnök.

Advertisement

El tudnál képzelni egy, az osztrákhoz hasonló több pólusú HÖK-rendszert, amiben adott esetben a politikai hovatartozás is megjelenik?

Nem érdemes sem naivnak, sem álszentnek lenni ebben a kérdésben, mert egy emberben egy személyiség van, és mindenkinek van valamilyen politikai beállítottsága. Viszont úgy gondolom, hogy ha valakinek pártpolitikai funkciója van, nem fordulhat elő, hogy HÖK-tag is legyen eközben.

A BTK HÖK botránya idején a rektor felfüggesztette a HÖK-öt. Erről mit gondolsz? Tehet ilyet a rektor?

Advertisement

Ez nehéz kérdés, mert a felfüggesztés intézménye szerintem nem létezik. Más kérdés, hogy indokolt-e? Azt gondolom, hogy amilyen botrányba keveredett a BTK HÖK, a tisztázás miatt indokolt lehetett, de ez a rektor döntése volt.

Mi az a három dolog, amit el akarsz érni HÖK-elnökként?

Szeretném, hogy minél több hallgató vegyen részt az egyetemi közélet formálásában, a hallgatói önkormányzatiságban, és ezt nem csak a HÖK-választások idején akarom elérni. A másik, hogy egy megkérdőjelezhetetlen gazdasági hátterű HÖK jöjjön létre, hogy ne csak a problémákról lehessen hallani folyamatosan. Azt gondolom, hogy ez nem méltó az ELTE-hez sem. A harmadik, hogy az ELTE az ország legfontosabb és legjobb egyeteme, és azért fogok dolgozni, hogy ez így is maradjon. Szeretném, hogy ennek az egyetemnek a hallgatók és az oktatók közössége legyen az igazi erőssége. Ebben ma a hallgatói önkormányzatoknak nagyobb a felelősségük, még akkor is, ha a Szenátusban csökkent a részvételi arányuk.