Birtalan Gergő HaHa-aktivista, a Menjetek a picsába! és a Még mindig menjetek a picsába! című opuszok szerzője újabb instant klasszikus flamewar-generátor írást tett közzé, ezúttal a Teczár Szilárd-Doboz ügyhöz szólt hozzá, bár az írást ennél általánosabb érvénnyel kell értelmezni.

Előzmények

Az előzményekről annyit mondunk, hogy Teczár Szilárd, HaHa-aktivista, a Magyar Narancs újságírója az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál mószerolta be a Doboz nevű szórakozóhelyet, mert a férfiaknak egy ezres bemenni, a nőknek viszont ingyen van. Teczár két jó Narancs cikkben (itt és itt) mondta el a lényeget.

Birtalan írása

a felháborodásról szól, és azt boncolgatja, hogy miért zavarja a szerzőt ahogyan sokan fellépnek mindenféle társadalmi ügyekben, annak ellenére, hogy maga is üdvösnek tartaná, ha lenne előrelépés ezekben az ügyekben. Ezeknek a fellépéseknek szerinte kiváló példája Teczár akciója.

Hosszú ideig nem tudtam igazán megindokolni, hogy miért van zsigeri ellenérzésem a különféle antirasszista, anti-hímsoviniszta, anti-homofób akciókkal és médiakampányokkal (értsd: glosszáról kálmánolgára terjedő sápítozáshullám) szemben. Ez a mélyről jövő taszítás disszonanciát, belső ellentmondást okozott, mert én sem vagyok különösebben rasszista, hímsoviniszta, vagy homofób, ergo nem támogatom a zsidózó, buzizó vagy nőket konyhába küldő megnyilvánulásokat, következésképpen lelkesen üdvözölnöm kéne az ezt elítélő felszólalásokat. De valahogy mégsem, sőt, jobban viszolygok ezeken, mint az eredeti ’megvetendő’ tetten.

Ha jól értem az írás érveit, Birtalannak az a baja a Teczár Szilárdhoz hasonló módon fellépőkkel, hogy kivülről próbálnak normaként ráerőszakolni olyan nézőpontokat a magyar társadalomra, amelyek a legkevésbé sem tekinthetőek normának. Ezenközben pedig kihasználják saját privilegizált helyzetüket és nem foglalkoznak a mélyebb problémákkal.

Ez tehát az én viszolygásom oka. És legfőképpen azért viszolygok, mert én is szeretném, ha nem várnák el tőlem időről időre, hogy bizonyítsam a macsóságomat (nemi szerepek), ha nem baszogatnának körülöttem cigányokat ok nélkül, vagy fognák a zsidókra a gazdasági helyzetet, társadalmi csoportok/osztályok elszegényedését, nonszensz adópolitikát, meg minden mást, amelyeknek a valóságban sokkal bonyolultabb (és bármely összeesküvés-elméletnél ijesztőbb) okai vannak. (Másik féle agyfaszvonat megelőzése érdekében: nem is Orbán „Sátán” Viktor egyszemélyben.) Szeretném, ha ez megváltozna, és hajlandó is lennék tenni érte. Legfőképpen azt szeretném, ha arról a nyomasztó társadalmi viszonyrendszerről és azokról az öngyilkos értékekről beszélnénk, amelyek Magyarországon uralkodóak, és amelyeknek csak tünete az esetenkénti buzizás, gárdás masírozás vagy „mennyé szendvicset csinálni a konyhába” megjegyzések. És nagyon megnehezíti a dolgomat, ha olyan, valóságot elfogadni nem tudó (nem akaró?), lenéző és agresszív szerepet felvevő emberek háborogják be a kommunikációs teret, mint a fentebb felsorolt esetek résztvevői.

Mivel ez valószínűleg egy fontos írás, szerintem olvassátok el itt az egészet. Mivel az ÁO szerkesztőségét is megosztotta az írás, hamarosan lesznek reakciók is a blogban.