Létezik olyan ország ahol nincs oktatási miniszter és nincs oktatási minisztérium? Bizony létezik. Ez az ország Svájc. Nemrégiben olvasgattam különböző német és svájci oktatási oldalakat és így bukkantam rá a svájci oktatási rendszerre, amely mindjárt felkeltette az érdeklődésemet. Amíg hazánkban egyre csak folyik a központosítás az oktatásban, addig a világban van olyan ország (Svájc), amely képes úgy is talpon maradni, hogy nincs központilag meghatározott oktatáspolitikája.

Svájc kantonokból álló szövetségi ország, amelyben nagy autonómiája van egy-egy kantonnak. Természetesen van szövetségi kormánya ugyanúgy, mint Németországnak, de lényegesen nagyobb autonómiával és önrendelkezéssel bírnak a tartományok (kantonok) mint német szomszédjuknál. Ennek az önállóságnak az egyik szegmense az oktatás, amelyben teljes autonómiát élvez minden kanton. Ennek a nagyfokú „szabadságnak” számos hagyománya és kulturális alapja van.

Svájcban az oktatás gerincét az alkotmány adja, ezek azok az értékek, amelyeket minden kanton követ és, amely minden kantonra hatályos. Az alkotmányukban van rögzítve például, hogy az általános iskola minden gyermeknek kötelező.

Advertisement

Az oktatás legfőbb meghatározói és formálói a kantonok oktatási hatóságai (Der Erziehungsrat). Ezek a hivatalok rendelkeznek a kanton területén található összes intézményről legyen az általános vagy középiskola, vagy egyetem. Maguk a kantonok az oktatási önállóságukat azzal indokolják, hogy hagyományaikkal, vagy nyelvi sajátosságaikkal (francia, német, olasz, rétoromán) helyben sokkalta testre szabottabb oktatás és nevelést képesek adni a fiataloknak. Emellett az állami (kantoni) iskolákban való tanulás fontos integratív hatással is van a gyermekekre, mivel megismerik gyökereiket és hagyományaikat. Ezt jól példázza az-az adat, hogy a svájci gyermekek 95%-a állami iskolában tanul és pusztán csak 5%-a magániskolában. Az alkotmány alapvető közös értékei mellett van más közös is a különböző kantonok oktatáspolitikájában ilyen például az oktatási intézmények (iskolák) által kibocsájtott oklevelek, amelyeket minden kanton elfogad így ez bizonyos szempontból szövetségi okiratnak számít. Ezekkel az okiratokkal mondjuk, egy érettségivel Svájc bármely egyetemére lehet jelentkezni.

Visszakanyarodva a bejegyzés első felvetésére, vagyis az oktatási miniszter személyére és az oktatási minisztériumra azt mondhatjuk, hogy a svájci szövetségi kormánynak vannak az oktatásban hatáskörei, amelyeket az alkotmány garantál, de sem kimondottan oktatási minisztériuma (és minisztere), sem pedig az oktatás „döntő” mozzanataiba nincs beleszólásuk. Habár a kantonok oktatásért felelős hivatalvezetőinek van egy tanácsa, hogy összehangolják ezt a működést, de ez csak a decentralizált rendszer és demokratikus működést támasztja alá és nem azt, hogy ez a tanács, mint egy minisztérium felügyeli vagy irányítja a kantonok oktatási intézményeit.

Ha szemügyre vesszük ezt az oktatási példát és belegondolunk abba, hogy Svájc milyen fejlett ország, akkor nem, nehéz eljutni odáig, hogy feltegyük magunknak a kérdést vajon tényleg csak a központosított rendszer lehet megoldás?

kép: innen