Az Átlátszó Oktatás elsőként hozza nyilvánosságra a felsőoktatási törvény legújabb módosításának tervezetét. A tervezet jelenleg házon belüli egyeztetés alatt van az emberminisztériumban és még nem került a kormány elé. Innen letölthető. Az előterjesztés megcsinálja, amit a Felsőoktatási Kerekasztal kitalált; hatékonyságot és versenyt ígér.

A tervezet elvileg csütörtökön ment közigazgatási egyeztetésre, az emberminisztérium vezetői Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kivételével támogatták. Az anyag mögött, hasonlóan a korábbi felsőoktatási vitaanyaghoz (posztjaink a szintén nálunk nyilvánosságra került vitaanyagról: itt, itt, itt, itt, itt és itt) Gilly Gyula munkája. Gillynek Dr. Vasa László volt segítségére. Vasáról korábban az ELTE BTK HÖK szerződései kapcsán posztoltunk. Dr. Vasa arról nevezetes, hogy miközben nepotizmussal és korrupcióval küzdő gödöllői SZIE GTK-n dékánhelyettes, cégein keresztül budapesti gólybálok szervezését is bevállalta. Jelenleg Klinghammer István felsőoktatási államtitkár kabinetjének helyettes vezetője.

A napokban a Népszabadság úgy értesült, hogy a felsőoktási “kisreformot” lehet, hogy elhalasztják, mivel a kormány tart attól, hogy megint kialakul a tavalyihoz hasonló forrongó hangulat és ez nem szerencsés a választás előtt pár hónappal. Meg persze nem mindenkinek tetszik ez a koncepció és lobbiznak is ellene, az elmaradhatatlan Parragh Lászlóval a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével az élen.

A miértek

Az anyag készítői szerint a módosító javaslat a Felsőoktatási Kerekasztal által kitalált ,,átalakítási stratégia soron következő lépéseinek megvalósításához szükséges törvényi módosításokat” tartalmazza:

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai

Az Nftv. komplex módosítása egyrészt jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, másrészt a Felsőoktatási Kerekasztal által kidolgozott és elfogadott javaslatok megvalósítása szempontjából fontos Nftv-t módosításokat tartalmazza, elsődlegesen az intézményhálózat és a képzési szerkezet átalakítása, az intézményirányítás, kancellári rendszer, rektorválasztás, valamint a felsőktatás finanszírozási rendszerének átalakításához szükséges törvényi keretek tekintetében.

Az előterjesztők hangsúlyozzák a hosszútávú gondolkodás fontosságát:

A nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac és a társadalom szükségleteinek való legteljesebb megfelelés a fenti stratégiával valósítható meg a legjobban. Ez a megfelelés, reagálóképesség egy olyan felsőoktatási rendszerrel szemben alapvető és jogos elvárás, amely esetében a rövid táv 3-5 év, a középtáv akár 15-25 év, míg a hosszabb táv minimum 35-45 év, lévén hogy a ma felvettt 18 éves fiatal végzése után a megszerzett diplomájával mintegy 40 éves munkaerőpiaci jelenlétet követően éri el a nyugdíjkorhatárt. Ebből eredően a nemzetgazdasági, gazdasági, munkaerőpiaci igények alapján történő mai döntésekben nem az éppen most aktuális kizárólg rövid távon értelmezhető szempontokat és mondott igényeket, hanem ezen 3-45 éves időtávoknak megfelelő szempontokat kell érvényesíteni, ha egy valóban korszerű, minőségi, a társadalom, a nemzetgazdaság, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelni képes, és ezáltal minőségi felsőooktatás kialakítása a cél.

Erősödő állami kontroll

Ha ezt a törvénytervezetet ilyen formában fogja elfogadni az Országgyűlés, akkor egyetemen belüli kiskirályi rendszer jön majd létre. A kancellár jogköre nagyon szélesre sikeredett, majdnem mindenért ő fog felelni. A rektorok kezéből teljesen kiveszik ezeket a feladatokat.

Advertisement

„13/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményben az intézmény működtetéséért a kancellár felelős. (2) A kancellár

a) felel a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést,

b) felel a szükséges gazdálkodási, valamint az a) pontban meghatározott területeken szükséges intézkedések és javaslatok előkészítéséért, ennek során gyakorolja egyetértési jogát a szenátusnak az intézmény gazdálkodását érintő, vagy gazdasági következménnyel járó stratégiai döntései és intézkedései tekintetében, amely e döntések hatályba lépésének feltétele,

Advertisement

c) felel azért, hogy a felsőoktatási intézmény olyan gazdálkodást folytasson, hogy az az elfogadott intézményi stratégia és költségvetés érvényesülését szolgálja,

d) az államháztartásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalommal gyakorolja az ellenjegyzési jogot,

e) gyakorolja az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokban és gazdálkodó szervezetekben a tulajdonosi jogokat, és erről folyamatosan tájékoztatja a fenntartói testületet,

f) munkáltatói jogot gyakorol az a) pont szerinti területen foglalkoztatott alkalmazottak felett, gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,

g) saját hatáskörben kialakítja a feladatai ellátásához szükséges szervezetet és megállapítja annak működési rendjét, amelyre a 12. § (3) bekezdés eb) pontja nem alkalmazható.

A fenntartó, vagyis az állam szerepének az erődösét jelzi a következő szövegrész is:

Advertisement

Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet - megfelelő határidő tűzésével - visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.”

Ugyanakkor most formálisan is megjelent, hogy a kormány tiszteletben tartja az egyetemek rektorválasztással kapcsolatos döntéseit:

29. § Az Nftv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó a rektorválasztásra vonatkozó szenátusi döntés megküldését a köztársasági elnök, illetve a miniszterelnök részére csak akkor tagadhatja meg, ha a megválasztott személy nem felel meg az előírt feltételeknek, illetve a szenátus döntéshozatali eljárása nem volt jogszerű.”

Advertisement

Ezt korábban hiába mondták, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Gödöllőn is beleszóltak a rektorválasztásba, akár leszavazott jelöltek kinevezése árán is.

Vélemények, vélemény

A kancellári rendszer egyik hozadéka az lesz, hogy majd’ minden felsőoktatási intézményben lesz egy úgynevezett “Fenntartói Testület”, ahová különböző miniszterek fognak random embereket delegálni, akik minimum kéthavonta véleményezik majd a “felsőoktatási intézmény éves költségvetését és éves beszámolóját, valamint [...] a negyedéves beszámolókat és szükség esetén a tárgyévre elfogadott intézményi költségvetés év közbeni módosítását, az intézmény stratégiai, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terveit, valamint az intézmény gazdasági társaságait” . A testület elnökét az oktatásért felelős miniszter fogja kinevezni. Ahogy a törvény indoklásában is írják ennek a testületnek nem lesz semmilyen hatásköre, mivel csak véleményt kell alkotnia és operatív feladatokat nem fog ellátni. Az indoklásban az szerepel, hogy a “ezért javasolt, hogy a felsőoktatás felügyeletében résztvevő, vagy abban érintett minisztériumok által delegált képviselők mellett, illetőleg között a gazdasági élet vezetői, illetőleg képviselői is helyet kapjanak a felsőoktatási intézmények Fenntartói Testületének a munkájában.” Az egészségyi és agrárképzést kínáló intézményeknél az adott ágazatért felelős miniszter is delegálhat tagot.

Rektori körök

Kicsit belepiszkálnak a rektori jogkörbe is, azt valamennyire kiegészítik és így már törvényi szintű felhatalmazást kap a rektor arra, hogy utasításban határozza meg a szervezeti és működési szabályzat egyes rendelkezései végrehajtásának módját, ami az indoklás szerint “megkönnyíti a hatékony intézményirányítást és döntéshozatalt”.

Lesz-e nemzeti tudományegyeteme Pécsnek?

A javaslatban két különböző módon is szerepel a felsőoktatási intézményeket felsoroló melléklet. Az egyik változatban a PTE nemzeti tudományegyetem, a másikban viszont nem:

I/A. Nemzeti tudományegyetemek

Debreceni Egyetem, Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Szegedi Tudományegyetem, Szeged

vs.

I/A. Nemzeti tudományegyetemek

Debreceni Egyetem, Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Pécsi Tudományegyetem, Pécs

Szegedi Tudományegyetem, Szeged

A törvény főszövege mindkét mellékletet hatályba léptetné vagyis még nem tudják, hogy mit akarnak:

48. §

(1) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a jelen törvény 1. melléklete lép.

(2) Az Nftv. 1. melléklete helyébe a jelen törvény 2. melléklete lép.

Prinz Dániel - Hava Nikita