Hava Nikita, Prinz Dániel Ma tárgyalja a Felsőoktatási Kerekasztal az Átlátszó Oktatás birtokába került felsőoktatási vitaanyagot. A dokumentum, ami meg lett spékelve több bekezdésnyi Orbán Viktor idézettel, csak a kormányzat elképzeléseit tartalmazza, amihez várhatóan a többi tárgyalópartnernek is lesz módosító javaslata. Persze mindenki a saját érdekeit próbálja majd érvényesíteni.

Az előző cikkünkben a vitaanyag nagy részét feldolgoztuk, és az egészet nyilvánosságra hoztuk, de a cikk nagy terjedelme miatt nem foglalkoztunk a bevezetni kívánt kancellári rendszerrel. Most pótoljuk.

Érvek , ellenérvek

Az anyagból is kiolvasható kormányzati érvelés szerint a fenntartónak, vagyis az államnak, jogos igénye van arra, hogy a költségvetési adóforintok megfelelően legyenek elköltve. Ezért célként tűzik ki a „professzionális menedzsment és gazdálkodás kialakítását, fejlesztését”. Ennek megvalósítása érdekében elvennék a teljes a gazdasági irányítást a rektoroktól és a szenátustól, mert az anyag szerint az akadémiai autonómia csak „az oktatás, kutatás és tudományművelés szabadsága”. A rektorok korábbi nyilatkozatai szerint az új rendszer durván sértené a sok száz éves autonómiát, továbbá napi operatív kérdésekben is megkötné a kezüket. Rektori oldalról azt is elmondták már, hogy „minek a kancellár, ha az állam a gazdasági főigazgatón és a Kehi-n keresztül már úgy is túlellenőriz”. (A témáról, konkrétabban az egyetemi autonómia alkotmányellenes korlátozásának alkotmányossá tételéről, mi is posztoltunk már Egyetemi autonómia és kancellárok: Három probléma címen a Hallgatói Hálózat blogján.)

Advertisement

További problémákat vet fel az is, hogy a felsőoktatási intézmény fölött három tárcának is ellenőrzési jogköre van, mindegyiknek különböző területre van rálátásuk, és ezért – ahogy a közoktatásnál - itt sem mindig világos melyik jogkör kihez tartozik. A tárcák közötti kommunikáció sem volt mindig kielégítő, most sem az. Az emberminiszter gyakorolja a fenntartói jogkört, a Nemzetgazdasági Minisztérium nevezi ki a gazdasági főigazgatókat. A vitaanyag is észleli a problémát, ezért a legtöbb jogkört egyetlen miniszterhez alá rendelné. Ez lenne az emberminiszter és a gazdasági főigazgatók kinevezését is először az EMMI-re bíznák, majd 2015-től a miniszterelnökre, ami erősen aggályos, hiszen nehéz elképzelni, hogy egy miniszterelnöknek, legyen akár Orbán Viktor kaliberű vezető, mély lárátása lenne a területre.

Kiskirályok a palotában

Az újonnan tervezett rendszerben meglehetősen széles területet ölelne fel a gazdasági főigazgatói pozíció. Ő felelne az intézmény pénzügyeiért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési kérdéseket is, továbbá az informatikai terület működéséért is. Vétójoggal élhet az e területeket érintő bármely szenátusi előterjesztéssel kapcsolatban. A dokumentum nem tartalmazza azt, hogy ezt hányszor teheti meg, mert ha a végtelenségig, akkor az egész intézmény működését is veszélyeztetné. A fent felsorolt terült felett átvenné a munkáltatói jogköröket, ezzel az egyetem vezetése nem dönthet arról, hogy kit alkalmaz és kit nem.

Második királyság

A gazdasági igazgatók és az intézmény teljes gazdálkodásának felügyeletére a jelenleg is sok helyen működő gazdasági tanácsok mintájára, Felügyelő Testületet vagy Igazgatótanácsot hoznának létre minden egyetemen, ami az anyag szerint „a tulajdonosi kontroll funkciókat jeleníti meg”. Fő feladatai közé tartozik majd az éves költségvetés és beszámoló jóváhagyása, az intézmény vezetőinek kinevezésével, leváltásával, javadalmazásával kapcsolatos ügyekben véleményezés, nagy összegű projektek jóváhagyása. A Tanács kötött mandátummal rendelkezne, így ad-hoc döntéseket nem hozhat. A tanács ülésein az egyetem részéről a rektor vagy megbízottja venne részt, a többi tagot az illetékes minisztériumok (EMMI, NGM, NFM) adják majd.

Egy-kettőre

A vitaanyag a teljes rendszer bevezetését a két lépcsőben javasolja. Az első lépés ősszel lenne, amikor is megvalósulna a felsőoktatási törvény módosítása. Itt még csak félig lennének „diktátorok” a gazdasági tanács tagjai.

Advertisement

Majd a második lépcső 2015. január elsejével lépne életbe. Ekkor történne meg a gazdasági igazgatói pozíció kancellárra való átnevezése, a tanácsok felállítása és a „diktátorok” kinevezése.

Hogy ne legyünk teljesen negatívak: a vitaanyag legüdvözlendőbb pontja azt, hogy a szenátusnak visszaadják a rektor kinevezésének a jogkörét. Üröm az örömben, hogy mint láttuk a kormányzat igéretei ellenére sem veszi komolyan a szenátusi döntéseket: Kecskeméten és Debrecenben is olyan rektort neveztek ki, aki alul maradt a szenátusi szavazáson; Miskolcon még idáig sem jutottak el, a pályázatok érvénytelenítése után ideiglenes rektor irányítja az intézményt.

A teljes koncepció még változhat. Machinálhat vele pl.: a Kerekasztal, a Miniszter, a Kormány és még sokan mások. Mi a jelenlegi állapotot mutattuk be.

Kövessetek minket Facebookon és Twitteren.