Pénteken tettük közzé, hogy mit tervez Klinghammer a felsőoktatással, ma bemutatjuk mit gondol erről az ELTE. ,,Bölcs anyagot” írt az egyetem, a minisztérium pedig túl sokat Orbánozik. De hány lobbista van az EMMI-ben?

G. Szabó Dániel, Kubinyi Márton, Prinz Dániel. Kedden ülésezett a Felsőoktatási Kerekasztal (FK), ami meglepően hangozhat, mert nem verték ezt nagydobra, egyik résztvevő honlapján sem írta meg senki. Jegyzőkönyvről, videófelvételről már inkább nem is álmodnánk, nehogy úgy járjunk, mint az agrárügyben egyeztetni akaró civilek.

Megszereztük azt az emailt, amelyet Klinghammer István felsőoktatási államtitkár küldött az FK résztvevőinek. A levél szerint az FK munkájában az EMMI-n kívül a Hallgatói Önkományzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Lobby Partners vesz részt, legalábbis Klinghammer nekik küldte el a felsőoktatásról szóló vitaanyagot (amely tehát nem végleges döntés, ez még sokat változhat).

Advertisement

Hivatalos véleményt egyik résztvevő szervezet sem fogalmazott meg, de megszereztük az ELTE belső álláspontját. Az alábbiakban ezt ismertetjük, a poszt végén pedig szót ejtünk az FK résztvevőiről is.

“Kompromisszumos, bölcs anyag”

Sok FK-résztvevőt megkerestünk, de egyikük sem juttatta el hozzánk a véleményét, így a megszerzett belső ELTE-álláspontot ismertetjük. Az egyetemi dokumentum annyira jól sikerült, hogy Surján Péter, az ELTE TTK dékánja hétfőn egy ,,kompromisszumos, bölcs anyagnak” nevezte azt az Egyetemvezetői Értekezlet emlékeztetője szerint.

Advertisement

A Kinghammer-féle vitaanyag közzétételekor megírtuk, hogy a dokumentum általános megfontolások része – meglepő módon – kimondja azt, amit mindenki (felsőoktatási szakértők, kutatók, oktatók) tudott: Magyarországon túl kevés a diplomás. Az ELTE teljesen egyetért azzal, hogy a szakmunkások számának emelését nem a diplomások amúgy is alacsony arányának rovására kell elérni.

Csak a címben stratégia

Az ELTE nehezményezi viszont, hogy az EMMI-vitaanyag nem tervez stratégiai távlatokban, csak a rövidtávú lépéseknek szabott határidőt a dokumentum, amelyek megvalósítása 2014 májusáig esedékes. Ezt a dátumot az ELTE-s véleményezők „egyértelműen a 'politikai időszámításban' értelmezhető időkeret”-nek nevezték. Ebben lehet valami, 2014 tavaszáról talán más esemény is eszünkbe jut...

Az egyetem hiányolja a valóban stratégiai kérdések taglalását: hiányolják a bolognai rendszer szerkezeti sajátosságaihoz való alkalmazkodást, és az oktatói-kutatói munka jövőbeli, társadalmi és gazdasági szerepének megszervezését, vagy a felsőoktatás alsóbb szintű oktatással való kapcsolatának elmélyítését. Erről a vitaanyag egy szót sem ejt. Ez a kérdés az ELTÉ-t közelebbről is érintheti, mivel egyik gyakorlóiskolájuk gimnáziumi osztályait éppen mostanában zárják be.

A vitaanyag szerint az egyetem felelőssége az intézmény fenntartásának extra költségei, míg az ELTE álláspontja az, hogy gyakran egy örökölt állapot eredménye egyes egyetemek drágább finanszírozása.

Kevés a pénz

Az ELTE leszögezi, hogy nem jó a fejkvóta-alapú finanszírozás, amit az EMMI-dokumentum kikerülhetetlennek nevez, noha a rendszer jelentős fejlesztését is szükségesnek tartja.

Miért nem jó a tisztán fejkvóta alapú hozzájárulás az ELTE szerint?

1) Az intézményi állandó költségek a hallgatók számától részben függetlenek,

2) A kulcsfontosságú, de kis létszámú szakok fenntarthatatlanná válnak, és

3) a képzési helyek minőségbeli különbségének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. Alternatívát egy minőségelvű, „Eredmény, vagy teljesítmény alapú – […] valóban ösztönző finanszírozás” jelentene.

Advertisement

Egyébként, „Magyarország az oktatási kiadásokat tekintve [GDP arányos ráfordítások] az OECD-országok tekintetében a sereghajtók közé tartozik, egyaránt igaz ez az alap-, közép- és felsőoktatásra is.” – írja egy kutatásra hivatkozva a vélemény.

Fizet is és le is morzsolódik

„A lemorzsolódást csökkentheti a középiskolai oktatás színvonalának emelése, illetve a magas ponthatár a felvételi eljárásban.”

Ezt is az ELTE-s szakik mondják, és milyen jól összefoglalják!

A tavalyi felsőoktatási törvény életbelépésével pontosan ezek a ponthatárok csökkentek, tehát a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának csökkenésével párhuzamosan nőtt a potenciális lemorzsolódás is. Gondoljunk például a jog és közgáz hallgatókra, ahol nagyon kevés államilag finanszírozott hely van, tehát marad a költségtérítés, az viszont „brutál alacsony” ponthatárral. Az alacsony ponthatár pedig az ELTE szerint a lemorzsolódás melegágya.

A kategorizálás lesz a fő konfliktus

,,Az intézmények kategorizálása nagyobb ellenállást fog kiváltani, mint a kancellári pozíció tervezett bevezetése” - mondta Mezey rektor a hétfői egyetemvezetői értekezleten. A meglepő kijelentés arra reagál, hogy az EMMI dokumentuma négy kategóriába sorolná a magyar felsőoktatási intézményeket (nemzeti tudományegyetem, szakegyetem, szakfőiskola, kistérségi főiskola). Nem tudjuk viszont, hogy a rektor miért mondta ezt, a megfejtéseket emailen, vagy kommentben várjuk.

Advertisement

Az ELTE álláspontja szerint ez a felsorolás ,,hiányos”. Javaslatuk szerint hat kategóriába kellene sorolni az intézményeket, és rögtön több példát is hoznak arra, hogy melyik kategóriába mely intézmények kerülnének:

  1. Kutató egyetem (ELTE, DE, SZTE)
  2. Nemzeti/Tudomány/Kiemelt egyetem (PTE, BME, ME)
  3. Szakegyetem (BCE, SE)
  4. Egyetem (PE, Óbudai Egyetem, NyME)
  5. Szakfőiskola
  6. Helyi/Kistérségi főiskola

Kevesebb kontrollt!

A Klinghammer-dokumentum három minisztériumból is küldene képviselőt az egyetemek gazdálkodását felügyelő testületbe (Felügyelő Testület/Igazgató Tanács), az ELTE szerint egy állami képviselő is elég lenne. „Vissza kell adni az egyetemi önkormányzati testületek (szenátus) rektorválasztási jogosítványát is” - idézi szó szerint az ELTE dokumentuma az EMMI-s iromány egyik mondatát, az ország legnagyobb egyeteme láthatóan fontosnak tartja, hogy saját maga választhasson vezetőt.

Advertisement

Az ELTE szerint nem jó, hogy hosszútávon a kancellárt a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. “Ez a megoldás logikailag nehezen feleltethető meg a vitaanyagban több helyen is deklarált egyetemi autonómiának”, kommentálják a kérdést.

Túl sok az Orbán

És végezetül egy gyöngyszem az ELTE őszinte iránymutatásából, ami egyben az írott anyag sokatmondó zárása is:

„Végezetül egy formai megjegyzés: Egy stratégiai dokumentumban nem szerencsés miniszterelnöki nyilatkozatot idézni (lásd: 8-9.old.). Az más kérdés, hogy a miniszterelnök álláspontja természetesen meghatározza a felsőoktatáspolitikát, ám egy ilyen dokumentumban inkább elemzésekre, jogszabályokra (Alaptörvény, Nftv) célszerű hivatkozni – miként ez egyébként olvasható ebben a dokumentumban is.”

A kerekasztal lovagjai: mit keres itt egy lobbista?

A nyilvánosság teljes kizárása mellett zajló egyeztetési folyamatban, legalábbis a Klinghammer-email címzettjeiből kiindulva a közvetkezők vesznek részt:

  • Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)
  • Magyar Rektori Konferencia (MRK)
  • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
  • Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ)
  • Lobby Partners Ltd.

Az emberminisztérium részéről Klinghammer államtitkár mellett a következő személyek dolgoznak az ügyön:

  • Forgó Melinda
  • Vasa László
  • Gilly Gyula
  • Solti Péter Ferenc.

Blogunk megkereste a HÖOK-ot, az MRK-t, az MKIK-et, az FDSZ-t és a Lobby Partnerst is (telefonon vagy emailben), hogy egyrészt az FK ülésének tényéről, másrészt a szervezeteknek a vitairattal kapcsolatos álláspontjáról érdeklődjön. Válaszra csak két szervezet méltatott minket. Az FDSZ részéről Hegedűs Zsuzsa irodavezető elismerte az FK ülés tényét, de az ülés előtt nem kívánt nyilatkozni az ülésen várható fejleményekről. A Lobby Partners Kft. azt állította, hogy a cég nem vesz részt az FK munkájában, noha a Klinghammer-féle vitaanyagot ők is megkapták.

Advertisement

A résztvevők közül a legérdekesebb a Lobby Partners Ltd. Nem világos, hogy ők miért szerepelnek Klinghammer államtitkár emailjében (bár azt tudjuk, hogy értéket azt nem teremtenek). A blogunknak küldött válasza szerint a cég nem vesz részt az FK munkájában, Klinghammer mégis elküldte nekik az előkészítő dokumentumot. Kik ők?

Amit az internet alapján tudni lehet róluk, hogy a cég vezetője Merkler-Szántó Judit, aki a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) titkára is. Merkler-Szántó és cége elismertek a lobbiterületen, például az Origo már egy 2005-ös, a magyarországi lobbiiparral foglalkozó cikkében is megkérdezte Merkler-Szántót. Ha további infótok van róla, hogy mivel foglalkozik ez a cég, miért küldött neki emailt Klinghammer, akkor kommenteljetek itt, vagy írjatok emailt az atlatszooktatas@gmail.com-ra!

Advertisement

A minisztériumi oldalról szereplő emberek közül korábban többel is foglalkozott az Átlátszó Oktatás. Persze nem lehetünk benne biztosak, hogy ez a Vasa László az a Vasa László, de van egy ilyen nevű dékánhelyettes Gödöllőn, akiről megírtuk, hogy frissen bejegyzett cégén keresztül szerződött az ELTE-vel a BTK gólyabál lebonyolítására.

Szintén minisztériumi oldalon találjuk Gilly Gyulát, a vitairat valószínűsíthető szerzőjét, egy korábban korrupciógyanúba keveredett egészségügyi menedzsert, és Forgó Melindát is. Forgó jelenleg Klinghammer kabinetfőnöke, korábban több diákvezetői tisztséget is betöltött az ELTE-n. Volt EHÖK-elnök 2004 és 2007 között, majd átvette a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ vezetését. Két éve az ELTE PPK tanársegédjeként is működik, a kar doktorandusza. “Felsőoktatás-menedzsment – magyar felsőoktatási vezetők életútja és vezetői szerepei” című doktori értekezésének internetes közzétételét nem engedélyezte. Forgó Facebook-oldala szerint közelebbi kapcsolatban van Schőberl Mártonnal, aki jelenleg az NFM-ben osztályvezető, de korábban kormányközeli üzletemberként és diákvezetőként is működött.

Kövessetek minket Facebookon és Twitteren!

Irodalmi melléklet:

Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja szerint a Klinghammer anyag nyomán ,,végre történik valami, ami elmozdítja a helyzetet”. Reméljük, hogy a neves hadtudós nem úgy gondolta ezt, mint Márai regényében a volt katona, aki békeidőben mohón kívánta, hogy ,,történjen már valami”, aztán boldogan indult el a háborúba. Meg is halt a világégés első évében (6. oldal).