A tanulmányaikat szüneteltető hallgatók is jogosulttá válhatnak arra, hogy a nappali tagozatos, aktív hallgatókhoz hasonlóan, diákként foglalkoztassák őket a munkáltatók. A döntés még a NAV kezében van, eredmény a nyár folyamán várható.

Több tízezer, a félévét jelenleg passziváló diákot érint az Oktatási Hivatal (OH) azon jogszabályokra támaszkodó állásfoglalása, ami azt szorgalmazza, hogy a passzív félévüket töltők is foglalkoztathatóak legyenek diákként – írja az Edupress. A passzív státuszú hallgatók után ugyanis – a Napi Gazdaság NAV-tól kapott információi alapján –egyelőre nem jár az iskolaszövetkezetek által nyújtott, munkáltatókra eső adókedvezmény.

Ez a helyzet azért állt elő, mert a hallgatói jogviszony definiálására két, egymásnak ellentmondó törvény van hatályban. A nappali tagozatos hallgatók más megfogalmazásban jelennek meg a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által is hivatkozott társadalombiztosítási, és a felsőoktatási törvényben. Mindezt csak tetézi, hogy a hallgatói státusz igazolására más-más dokumentumokat fogad el a NAV és az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma). Az OH éppen erre hívta fel a figyelmet, és javaslatában a kérdést úgy kívánja rendezni, hogy a jogviszonnyal rendelkezők egységesen jogosultak legyenek a munkáltatói adókönnyítést biztosító munkavállalásra.

Álláspontok

A NAV álláspontja szerint a passzív félévet töltők, mivel adott félévben nem folytatnak felsőfokú tanulmányokat, csak az aktív hallgatókat megillető kedvezmények NÉLKÜL dolgozhatnak, a társadalombiztosítási törvényre hivatkozva a járulékok pedig automatikusan levonásra kerülnek a diákok munkabéréből. Az iskolaszövetkezetben történő munkavállalás esetén emellett az adóalap 27%-át kell kifizetni szociális hozzájárulási adó címén.

Advertisement

Az OH ezzel szemben arra hivatkozik, hogy az új Nftv (A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény) alapján a passziválással nem szűnik meg a hallgatói jogviszony, így annak jogosítványai egységesen érvényesek „aktív” és „passzív” hallgatókra egyaránt.

Változás pro/kontra

Kérdés, hogy miért lenne jó, vagy rossz az OH javaslatának elfogadásával járó változás.

A hallgatói jogok egységesítésének előnyei:

  • A hallgatók jelentős része még a diploma megszerzése előtt tapasztalatot szerez a munkaerőpiacon, így könnyebben talál helyet pályakezdőként
  • A hallgatók akár hitelfelvétel nélkül, önerőből képesek finanszírozni tanulmányaikat
  • A kedvezményes foglalkoztatás következtében a munkáltatók növelnék munkaerő-keresletüket (több lehetőség a diákság számára)
  • A változás ösztönözné a potenciális munkaadók oktatási tevékenységre fordított támogatását
  • A növekvő munkavállalás közép- és hosszútávon növelné az adóbevételeket

Az egységesítés esetleges hátrányai:

  • A passzív státuszúak munkavállalása késleltetheti a diploma megszerzését (a köztes időszak azonban munkával telne, ami szintén „értékteremtő” lehet)
  • A munkavállalók a diákokat preferálnák a pályakezdőkkel szemben (ez az aktív státuszú hallgatók esetében egy bizonyos fokig most is így van, kérdés, hogy érezhető lenne-e a hatás)
  • Negatívum lehet, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése után, a diákigazolvány érvényességéig diákként alkalmazhatnák a tanulmányokat már nem folytatókat (ez azonban az új Nftv-nek köszönhető, nem pedig az OH javaslat esetleges elfogadásának)

Nem feladatunk mérleget vonni ebben a szituációban, a NAV majd eldönti, hogy indokoltnak tartja-e az OH észrevételét.
Mindenesetre nem szerencsés, ha két hatályban lévő, egymásnak ellentmondó törvényre lehet jogosan hivatkozni az álláspontok ütköztetésekor, mert az nagyban elősegíti az eredménytelenséget, sőt komoly kellemetlenségeket okozhat a későbbiekben.

Advertisement