A Campus Hungary mobilitási programban magyar diákok tölthetnek külföldön időt kevés kötöttséggel. Miközben a program ötlete jó, forrásunk szerint nem volt topon a Campus Hungary mögött álló Balassi Intézet, például három hónapos ösztöndíjas időszakának első két hónapja után jött meg a pénz.

Mennyit és miért?

A Campus Hungary program célja a magyar hallgatók mobilitásának elősegítése a magyar felsőoktatás versenyképességének emelése. Ehhez biztosít Magyarországon nagyon magasnak számító összegű ösztöndíjakat. Európában, az országok árszínvonalától függően havonta 155-186 ezer forintos, Európán kívül egységesen havonta 217 ezer forintos ösztöndíjak vehetőek igénybe. Hogy lássuk, hogy ezek mennyire magas összegű ösztöndíjak, itt van egy poszt a pécsi egyetemen megszerezhető ösztöndíjakról. Ez csak egy egy példa, de nagyjából jól jellemezheti a magyar ösztöndíjak szintjét: a pécsi egyetemen maximum 36000 Ft szociális és 25000 Ft tanulmányi ösztöndíj szerezhető, amihez az ország diákjainak legjobb 0.8%-ba beférő hallgatók még 34000 Ft köztársasági ösztöndíjhoz juthatnak. Szintén releváns összehasonlítás lehet az Erasmus-ösztöndíjak összege. Ezekkel az ösztöndíjakkal általában fél évet tanulnak (vagy inkább buliznak) európai egyetemeken magyar hallgatók, az összegük pedig havonta 300-400 euró körül alakul. Viszont mivel a kreditek átvitele rosszul van megszervezve, az Eramus ösztöndíjak összegéből érdemes levonni az elveszett itthoni következő félévi tanulmányi ösztöndíj összegét, bár ez a probléma a Campus Hungary esetében is fennállhat.

Az ösztöndíjat osztó Balassi Intézet részéről Bérczes Anna sajtó –és marketingreferens válaszolt kérdéseinkre emailben. Elmondta, hogy az eddig három alkalommal meghirdetett ösztöndíj 4200 hallgatónak adott lehetőséget résztanulmányok folytatására, több mint 70 országban.

De akkor mik voltak a problémák?

Forrásunk idén tavasszal és nyáron töltött el több hónapot egy külföldi országban, amit azért nem nevezünk meg, mert akkor könnyen kikövetkeztethető lenne, hogy kiről van szó. A pályázatot, amin keresztül elnyerte az ösztöndíját január végén írták ki, a határidő előbb március első, majd módosítás után második hete volt. Ezután április 17-én kapott értesítést pályázata elbírálásáról, majd május 28-án a szerződése is megérkezett. Ez már négy héttel a pályázati időszakának a kezdete után volt, ráadásul először a küldött szerződés is hibás volt. Két nappal később javították a hibát, és június 11-én a szerződés megkötését is visszaigazolták. Bár forrásunk szerint a szerződésben az állt, hogy az az aláírástól vagy ha az ösztöndíj időszak előbb kezdődött visszamenőlegesen akkortól érvényes, a visszaigazoláskor már azt mondták, hogy az aláírástól érvényes a szerződés. A Balassi Intézet részéről is az utóbbiról kaptunk tájékoztatást: ,,[a] hallgató aláírásával tudomásul veszi a megküldött ösztöndíjszerződésben foglaltakat, mely a Balassi Intézet aláírásával lép hatályba" - írták nekünk.

A szerződés hatálybalépésének az a jelentősége, hogy innentől kezdve 60 napon belül küldik a pénzt. Forrásunk esetében ez végül július 10-én történt meg, így kb. két hónapot kellett az ösztöndíj nélkül kihúznia. Ha feltételezzük, hogy az ösztöndíj nagyjából úgy van kalibrálva, hogy abból kint meg lehessen élni, akkor a két hónapos várakozás azt jelenti, hogy 300-400 ezer forintot kell az ösztöndíjasnak magától előteremtenie, várva, hogy később visszajöjjön a pénz. Ráadásul, mondjuk egy amerikai repülőjegy 150-200 ezer forintos ára azt jelenti, hogy ennyit már a kiutazás előtt le kell tennie. Forrásunk esetében még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen a szerződés elkésett kiküldése miatt még a kiutazásától számítva is több, mint 2 hónap telt el. Sőt, ha a Balassi tényleg csak 60 nappal a szerződés aláírása után utalt volna, akkor már egy hete itthon is lett volna az illető. Három hónapos tartózkodását figyelembe véve 600 ezer forint fölötti összeget kellett volna önmagának ,,meghiteleznie".

További problémaként említette, hogy bár a hazaérkezés után 10 napon belül le kellett volna adnia a kint tartózkodásáról szóló beszámolóját (az, hogy ilyet kell írni, szerintünk viszont mindenképpen pozitív dolog!), az erre szolgáló formanyomtatvány akkor még nem is volt fent a Balassi honlapján (most fent van), és külön kellett kérnie. A beszámolási kötelezettséggel kapcsolatban azt is problémaként említette, hogy úgy kell leadnia a jegyeit a beszámolóban, hogy azok akkor még meg sem jelentek a külföldi egyetem honlapján, ráadásul a honlapon sem tudta megtalálni, hogy hova kéne feltölteni a dokumentumot. Szerinte általánosabb jellemzője a pályázatnak, hogy nem eléggé szervezett és hiányos a tájékoztatás. Megemlítette, hogy kétszer is érdeklődött a pályázat előtt, hogy pályázhat-e, de egyszer sem kapott választ. Ezt az érzését mi is meg tudjuk erősíteni. Például az ösztöndíj honlapja szerint a jelenlegi meghirdetésben ,,2013. április 30. és 2014. augusztus 31. között megvalósítható ösztöndíjakra" lehet pályázni, ugyanakkor az is szerepel, hogy ,,2013. április 25-től június 5-ig lehet benyújtani". Ehhez képest Bérczes emailje szerint ,,Az első meghirdetés nyertesei 2013. január 15-2013. augusztus 31-ig, a második meghirdetés nyertesei 2013. április 30-2014. augusztus 31-ig, a harmadik meghirdetés nyertesei pedig 2013. augusztus 15- 2014. augusztus 31-ig vehetik igénybe az ösztöndíjat." Ebből arra lehet következtetni, hogy a június 5-ei benyújtási határidő talán a ,,harmadik meghirdetés" határideje, de ez nem teljesen világos, a honlapon pedig semmi nem szerepel a témában. Ráadásul forrásunk azt mondta, hogy kb. egy évig intézte a kiutazását, de mi is azt tippelnénk, hogy például az USA-ba fél évnél gyorsabban nem lehet elintézni egy ilyen ösztöndíjat.

Összefoglaló

Amennyit sikerült megtudnunk az ösztöndíjról az alapján úgy tűnik, hogy céljai nagyon jók, és végre van egy olyan külföldi ösztöndíj magyaroknak, amiből, ha időben kifizetik, meg is lehet élni külföldön (az Erasmus nem ilyen), és amely értékként kezeli a mobilitást és a külföldi tapasztalatszerzést. Ugyanakkor abban egyetértünk az ösztöndíjat idén elnyerő forrásunkkal, hogy ahhoz, hogy az egyébként is külföldi egyetemek felé tendáló jó helyzetben lévő egyetemisták mellett a hallgatók szélesebb tömegei számára is elérhetőek legyenek az ösztöndíjak, még javítani kell a szervezettségen.