Az emberi erőforrások minisztere szerdán a 25 éves Magyar Rektori Konferencia ünnepi ülésén mesélt a magyar felsőoktatás helyzetéről és jövőjéről.

Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésén kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a "méretgazdaságosság" szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, ugyanakkor bizonyos területeken "túlkapacitás" jellemzi. - írja az EMMI.

„a tudástőke, amelyet Magyarország nyújtani képes, felértékelődik a jövőben”

Amellett, hogy ehhez hasonló, biztató kliséket olvasunk az EMMI közleményében, szívesen látnánk a minisztérium és a kormány azon intézkedéseit, amelyek a jövőben felértékelődő tőke növekedését hivatottak elősegíteni. Az elmúlt évek gyakorlata nem ennek jegyében telt, több tíz milliárdos kivonással párhuzamosan ugyanis nagyon nehezen lehet bárminek is a növekedését ösztönözni. A felértékelődő tudást biztosító egyetemen legalábbis azt tanítják, hogy a tőke gyarapodásához sokkal inkább a befektetés, mint a kivonás járul hozzá.

„csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos ’üzemméret’ jelenik meg”

Az előbb pont a közgazdasági ismeretek hiányára mutattunk rá az oktatáspolitika tekintetében, most meg Balog átment bizniszmenbe. Az egyetemekre és főiskolákra mint üzemekre tekint a miniszter úr. Mivel nem szeretnénk a szavakon lovagolni, csak annyit mondunk, hogy a felsőoktatási intézmények működését soha, sehol nem a „méretgazdaságosság” prioritása alapján határozzák meg, és nem véletlenül. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás természetesen jogos elvárás, azonban a kapacitásokat nem szabad az intézmény gazdaságossága alapján meghatározni, mégpedig azért nem, mert ez esetben az „üzem” befektetései és teljesítménye nem intézményen belül, hanem azon kívül, és sokkal később térül meg. De megtérül, méghozzá sokszorosan! Éppen ezért ezen intézmények fenntartása nem egy jó hozammal kecsegtető üzlet, mint inkább állami kötelesség.

Az emminiszter ezek mellett elmondta, hogy a felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban felvázolt irányokat a kerekasztallal közösen fogják majd véglegesíteni. A vitaanyagot Ezt tervezi a kormány a felsőoktatással című bejegyzésünkben tettük közzé. A vitaanyagban kifejtett kancellári rendszer részleteiről is mi írtunk először bejegyzést.

Balog Zoltán szeretné, ha a kerekasztal közreműködésével még az idén a stratégiai döntések is megszületnének. Várja ezt egy vitaanyagtól, amely az ELTE szakvéleménye szerint nem stratégiai kérdéseket tartalmaz…

A miniszter emlékeztetett arra, hogy egy közelmúltbeli kormánydöntés alapján 1500-2000 külföldi hallgató érkezhet Magyarországra állami finanszírozású képzésre, ami önmagában nagyon pozitív dolog. Ez a szám azonban közel 6-szorosa annak, mint amennyi jogász és közgazdász hallgató kezdhette meg tanulmányait államilag támogatott képzésen a 2012/13-as tanévben összesen. Ez már inkább lesújtó képet mutat a magyar felsőoktatásról.

Kövessetek minket Facebookon és Twitteren!