Korábban a blogunk számolt be először arról, hogy a miniszter érvénytelenítette a Miskolci Egyetem rektorjelöltjeinek a pályázatait. Az Átlátszó Oktatás május 9-én számolt be az elutasításról, ezt később az intézmény sem tagadta, mivel a május 11-én a boon.hu megkeresésére az egyetem sajtószóvivője megerősítette az értesüléseinket. A miniszter egy hónapos határidőt szabott az újabb rektori pályázatok beadására. Az egyetemnek július 31-ig kell elbírálnia a pályázatokat A jelenlegi rektor mandátuma július 1-én jár le. Az új rektor előreláthatólag augusztus 15-től tölti majd be pozíciót.

A lapunk birtokába került egy - a tegnapi szenátusi ülésen elfogadott - dokumentum. A lényeg röviden: a szenátus Stipta István általános rektorhelyettesre tette le a voksát. Így, ha a miniszter elfogadja, akkor ő irányíthatja a Miskolci Egyetemet július elsejétől az új rektor kinevezéséig.

Nem bíbelődök az írással a dokumentumban minden benne van:

Prof. Dr. Stipta István rövid szakmai önéletrajza:

Stipta István Budapesten, 1952. március 9-én született. Középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson fejezte be, majd sikeres előfelvételi vizsga után került a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Egy éves kötelező katonai szolgálat után 1971. szeptember 1-én kezdte meg graduális egyetemi tanulmányait.

Egyetemi évei alatt az állam- és jogtörténeti diákkör tagja volt; a joghallgatóként választott tárgykörből írta doktori, majd kandidátusi disszertációját. Ruszoly József szakmai felügyelete alatt készített tanulmányaival az 1973-as pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelt fődíjat, 1975-ben ugyanezen fórumon Budapesten első díjat szerezett. Első publikációja ezen utóbbi dolgozat rövidített változata volt. Állam- és jogtudományi tanulmányait 1976. január 31-én summa cum laude minősítéssel fejezte be. A miskolci jogászképzés indulásakor egykori témavezető tanára, Ruszoly József meghívására került oktatói pályára. A tanszéken kezdetben tanársegédi, majd adjunktusi állásban tanított, 1991. július 1-től tanszékvezető docensként, 1994. július 1-től a Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatójaként dolgozik. 1997-ben habilitált, ebben az évben a Miskolci Egyetemre egyetemi tanári kinevezést kapott. Második diplomáját - levelező hallgatóként - a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. Itt történelmet és pedagógiát tanult, 1987-ben kapott kiváló minősítésű diplomát.

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Intézetének 1991. évi megalakítása óta oktat. A vidéki jogi oktatás gyakorlatának megfelelően mindkét jogtörténeti jellegű tárgyat tanítja, Általános (Egyetemes) jogtörténetből a miskolci nappali tagozaton, Magyar alkotmány- és jogtörténethez kapcsolódó kérdésekről másodállású munkahelyén, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán tart előadásokat. Mindkét egyetemen hirdet speciális kollégiumot Magyar közigazgatástörténet és Az európai integráció története címmel. Az oktatási anyagok kidolgozásában részt vett, az országos tananyagok közül társszerzője az Általános jogtörténet (Bp., 1991., 1993., 1995., 1999.) Az összehasonlító jogtörténet II. (Bp., 1993, 1995.), a Magyar állam- és jogtörténet (Bp. 1995., 1999.) című könyveknek. Közreműködött két helyi tansegédlet összeállításában. Közreműködik az ELTE Állam- és Jogtörténeti Tanszékén Mezey Barna által koordinált tananyagfejlesztési programban. A Nemzeti Tankönyvkiadó megbízásából, a doktorképzés céljára készíti „Az európai integráció intézmény- és eszmetörténete” című könyvét.

Egyetemi alkalmazása óta másfél évet töltött el külföldi egyetemeken és kutatóintézetekben. Szűkebb kutatási területei közül első helyen áll a magyar közigazgatás-történet XIX. századi fejlődésének vizsgálata. E tárgykörben publikált a legtöbbet, ebből írta kandidátusi disszertációját, ezt kutatta 2001-ig az OTKA és TEMPUS támogatásával. A tárgykört érintő részmonográfiája "Törekvések a vármegyék polgári átalakítására" címmel 1995-ben jelent meg. A XIX. századi államfejlődés összehasonlító vizsgálata során elsősorban németországi és osztrák párhuzamokat vizsgálta. Kutatta és feldolgozta a porosz önkormányzati rendszer előzményeit, a német állam- és jogfejlődést 1789-től 1944-ig, foglalkozott az 1848 utáni osztrák alkotmánytörténettel. Az utóbbi két évben a magyar közigazgatási bíráskodás és az európai integráció történetének kérdéseit kutatja. A Miskolc-monográfia negyedik kötetének egyik szerzője, a városi közigazgatás történetének 1750 és 1847 közötti anyagát dolgozta fel. A negyedik kötet társszerkesztőjeként a város legújabb kori históriájának megírásában is részt vesz. Karunk doktori képzésében programvezetőként oktatja az „Európai közös jog történeti, társadalmi gyökerei” című kötelező tárgyat, emellett szakszemináriumot vezet. A magyar közigazgatási bíráskodás történetéről készíti akadémiai doktori disszertációját.

Forrás: SZTE ÁJK

email címünk: atlatszooktatas[kukac]gmail.com