Itt az egyetemek és más szervezetek kommentjeivel 18 oldalasról 49 oldalasra ápdételt anyag és elemzésünk. A régi és az uj dokumentum összehasonlítását segítendő csináltunk egy fájlt csak erre. Még mindig sok az Orbán, jogosan szól be a HÖOK és maga Vizi E. Szilveszter is benne van a doksiban.

Blogunkon jelent meg június közepén először Klinghammer István és Gilly Gyula vitaanyaga a kormány felsőoktatási terveiről. Az anyagot társadalmi vitára bocsátottuk (kérdőív formájában), a net népének kommentjei itt olvashatóak.

Előzmények:

  • Az Átlátszó Oktatás tette közé azt a kormányzati nyilatkozatokban is emlegetett és a közmédiában is hivatkozott kormányzati vitaanyagot hat hete, amelyet Klinghammer felsőoktatási államtitkár egyik szakértője, a korábban korrupciós ügybe is keveredett Gilly Gyula egészségügyi menedzser írt.
  • Az anyag fő érdekessége az volt, hogy cáfolta a korábban az oktatáspolitikai vezetés által tényként kezelt városi legendákat a túlképzésről és a diplomás munkanélküliségről. Emellett például tárgyalta az egyetemi autonómiát csorbító kancellári rendszer részleteit is.
  • Akkor csak a HÖK-levlistákról megszerzett ELTE-s véleményeket tudtuk közölni. Kedvencünk Dezső Tamás bölcsészkari dékán volt, aki azt mondta: ,,Végre történik valami.”
  • Az anyagot nem csak nyilvánosságra hoztuk, de valódi társadalmi vitát próbáltunk generálni: egy kérdőiven keresztül gyűjtöttük a véleményeket, a kommentek itt olvashatóak.

Hozzászólók

Hogy segítsünk eligazodni a dokumentumot olvasóknak, felsoroljuk az általunk talált hozzászólokat funkciójukkal együtt:

  • Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és volt elnöke
  • Roska Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • Deák Dániel, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem, Oktatói Hálózat
  • Kőnig Frigyes, festő, egyetemi tanár, Magyar Képzőművészeti Egyetem
  • Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK)
  • Magyar Mérnöki Kamara (MMK)
  • Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ)
  • Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ)
  • Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB)
  • Pécsi Tudomományegyetem (PTE)

Voltak még hozzászólók; amint megszerezzük a további véleményeket tartalmazó dokumentumokat, posztoljuk őket.

Kimaradt jelenetek

A szöveg sokat finomodott, kikerültek az erős megfogalmazások: például kikerült az a rész, ami szerint az egyetemi autonómia kérdésének félrekezlése a röghöz kötéshez hasonló szimbolikus üggyé válhat. Nem maradt meg az a rész sem, ami szerint az állam gazdasági beleszólása az egyetemek életébe “semmiképp sem nevezhető az egyetemi autonómia lábbal tiprásának”.

A jelenlegi gazdasági irányításra vonatkozó kritika is elmaradt az új szövegből: “A szabályozás hézagos és pontatlan volta miatt továbbá a létező jogszabályok nem kellő érvényesítése miatt nagymértékben eltérnek az intézményi gyakorlatok”, ez a mondat már nem szerepel az új változatban.

A dokumentumból teljesen kikerült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a szöveg egyszer sem említi ezt a szervezetet, noha a korábbi verzió szerint az egyetemeket gazdaságilag felügyelő testületnek tagja lehetett volna az MKIK képviselője.

Vizi E. Szilveszter

nem csak tartalmában, hanem helyesírásában is meglehetősen furcsa mondatokat kanyarított a szöveghez, például (teljesen szöveghűen idézve): “Egészen kitun6nek tartom a kancellaria rendszer bevezeteset, illet61eg tovabbfejleszteset. Az allarni ösztöndfjak es a tamogatasi rendszer IIdifferencialt, sulyozott es min6segi szempontokat ervenyesft6" allokaciójat minden aron ervenyesfteni kell, rnivel ezek nem ervenysulnek (lla normativitas miatt nem ervenyesultek a min6segi szempontok.” A Magyar Tudományos Akadémia elnöke egyébként négy hozzászólásból háromban ilyen furcsa helyesírással ír. (Mi arra gyanakszunk, hogy valamilyen OCR rendszer hibája lehet a háttérben.) Bár minket nem kérdezett az emberminisztérium, az MTA exelnökének pirospontot adunk a külföldi diákok tandíjas idevonzásának kiemeléséért, viszont feketepontot kap, mert bedől a jogásztúlképzés legendájának. Ráadásul amikor azt írja, hogy túl sok a 9 jogi kar, akkor legalábbis utalás szinten a központosító, párhuzamosságmegszüntető kormánypolitika mellett is hitet tesz. Márpedig ez hülyeség: jó dolog, hogy Budapesten két jogi kar is működik, ugyanis a versenynek pozitív hatásai vannak.

Egyre több az Orbán

Az ELTE már az előző vitaanyag elkészültekor szóvá tette, hogy túl sok benne az Orbán, “egy stratégiai dokumentumban nem szerencsés miniszterelnöki nyilatkozatot idézni, (...) egy ilyen dokumentumban inkább elemzésekre, jogszabályokra (Alaptörvény, Nftv) célszerű hivatkozni”. Nem fogadták meg ezt a jótanácsot az új verzió készítői, egyel még többször is szerepel a szövegben a “miniszterelnök”, vagy “Orbán” kifejezés, mint az első változatban (ott tízszer fordult elő).

Advertisement

Bizsergetően Kádár-kori a 2.3.2. Képzés finanszírozás és Állami Ösztöndíj című részt olvasni, amelyben ilyen fordulatok szerepelnek: a “miniszterelnök több nyilatkozatában, beszédében is világos és egyértelmű iránymutatást adott”, vagy “fontos alaposabban elemezni a fenti, miniszterelnöki iránymutatásokat, mert alapvető, mélyreható változtatási elvárást és modernizációs fordulatot jelentenek a felsőoktatás finanszírozás átalakításában”. A magyarázat persze nem marad meg az idézetek szintjén, a kedves vezető szavait le is fordítják a köznapi nyelvre, “a miniszterelnök fent idézett mondatait, elvárásait” értelmezi is a szöveg.

A vezető ráadásul bölcs is, hiszen a “szakirodalom alátámasztja a miniszterelnök ezzel kapcsolatos irány mutatását”.

A HÖOK beolvas

A kormányzattal szemben ritkán keménykedő HÖOK több irreleváns komment mellett meglepő módon megmondja a tutit is a kormányzat által generált totális káoszról:

Az elmúlt két év egyik legnagyobb problémájára világít rá ez a rész: a diákok ugyani teljesen ad hoc módon tudtak csak dönteni, hiszen a kormányzat gyakorlatilag naponta állt elő új javaslatokkal. A kiszámíthatóság miatt jogszabályban kell rögzíteni (sokkal részletesebben mint most) a felvételi követelmények rendszerét és a felvételi eljárás szabályait. Csak így tudnak a családok valós és megalapozott döntést hozni.

Kancellárok

Nem tudjuk kitől származik, de érdekes a kancelláros rész.

Megvalósítási, bevezetési szempontok a kancellári modell bevezetésével kapcsolatosan

Az új, egységes működési szerkezet kialakításához 2013 őszén, a felsőoktatási törvény módosítására van szükség:

(i) miniszterelnök által megbízott kancellár feladatainak, jogkörének és felelősségének pontos meghatározása, amely kinevezése előtt a gazdasági főigazgatóra vonatkozik;

(ii) megfelelő fenntartói kontroll érdekében a kancellár kinevezése és felmentése kivételével, a beszámoltatási jog, így a szakmai irányítás joga az EMMI-t illesse. Ugyanez vonatkozzon a fenntartói testület (Igazgató Tanács) kapcsolattartására is.

Funkcionális értelemben és a lényegi működést tekintve ezzel a lépéssel gyakorlatilag létrehozásra kerül a kancellári rendszer, hiszen a kancellár megfelelő működéséhez szükséges jogosítványok így a mandátumban lévő gazdasági főigazgatók esetében már rendelkezésére állnak.

Egyidejűleg szükséges az akadémiai autonómia megszilárdítása érdekében az egyetemi/főiskolai önkormányzati testületet (szenátus) rektorválasztási jogosítványainak a helyreállítása is.

A hatékony előkészítés érdekében törvényi jóváhagyást követően haladéktalanul meg kell hirdetni egy központi pályázatot mind a kancellári posztokra, mind az Igazgató Tanácsok tagságaira. Ennek központi kezelése (értékelés, válogatás, esetleg speciális vezetőképzés stb.), majd a kiválasztás és javaslattétel a három minisztérium által létrehozandó közös testület dolga. Erre a folyamat a felelősök kiválasztásának első hulláma után is szükség van a „tartaléklista karbantartása miatt”.

A szöveg egyrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány nem mond igazat, amikor létező egyetemi autonómiáról beszél: a szenátus rektorválasztási döntéseinek tiszteletbentartása szükséges.

Ha tetszett a poszt, meg akkor is ha nem, szavazz ránk a Goldenblog internetes blogterrorista ketrecharcban. És lájkojjá' minket a Facebookon.